Weöres Sándor 100

  • 2013. június 14.

Snoblesse

Egy zseni szavakban és 3D-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
false

„Tudatos és mindent tudó zseni volt. Azt is tudta, amit nem lehet megtanulni, és azt is, amit meg lehet tanulni. Ha mégis hasonlítani akarnám, akkor azt mondanám, hogy olyan volt, mint Mozart! Ugyanis voltak nagyszerű zeneszerzők – és volt Mozart! Ugyanígy voltak nagyszerű költők – és volt Weöres!” – írta a költőről Csukás István, megerősítve azt a tényt, mellyel Weöres Sándor szinte minden pályatársa – s alighanem legtöbb olvasója – egyetért és egyetértett. A Petőfi Irodalmi Múzeum a költő születésének 100. évfordulója alkalmából a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékok segítségével csinál kedvet Weöres életművéhez. Versfoltozás, versrajz, keresztöltés és gondolatfújás, 3D-s versleképzés, verslehívó koppintásra – csak néhány a költői szellemidézés népszerűnek ígérkező lehetőségei közül. A kiállítás persze nem nélkülözi az életrajzi betekintést sem: előkerülnek a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében őrzött kéziratok, fotók, könyvek és képzőművészeti alkotások, hogy felidézzék a költő családjához, mestereihez, tanáraihoz és barátaihoz fűződő kapcsolatait, az irodalmi életről, a kor történelmi, politikai eseményeivel kapcsolatos gondolatait.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.