80 éves korában elhunyt a Nobel-díjas költő, Louise Glück

  • narancs.hu
  • 2023. október 14.

Sorköz

Három éve nyerte el a rangos irodalmi elismerést.

Rákbetegségben, otthonában elhunyt Louise Glück, aki T. S. Eliot kitüntetése után 70 évvel az első amerikai költőként nyerte el a Nobel-díjat. Az alkotó halálát az ügynöksége is megerősítette.

A Massachusets államban, Cambridge-ben élő Glück minden díjat elnyert, ami egy költőnek csak kijárhat, három éve a Nobel-bizottság „összetéveszthetetlek poétai hangját” méltatta, amelynek szépsége révén „az egyéni élet univerzálissá válik”. 1993-ben elnyerte a Pulitzer-díjat, 2014-ben pedig a National Book Award nyertese volt.

1943-ban született New Yorkban. Verseiben az emberi élet nehézségeiről beszélt, egyik híres versében (Mockery Orange) pedig a szexszel és a nemiséggel kapcsolatos szkepsziséről vall. Gyakran nyúlt antik görög témákhoz, költészetétől nem volt idegen a kihagyásos, tömör szerkezet és olykor a romantikus túláradás sem. Visszatérő témája a gyerekkor, amelyről egyik Nostos című versében ezt írta: „We look at the world once, in childhood. / The rest is memory.” (Szabad fordításban: Egyszer látjuk a világot, gyerekkorban. / A többi csak emlék.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).