Az irodalmi Nobel-díj nyertese: Louise Glück

  • narancs.hu
  • 2020. október 8.

Sorköz

Az amerikai költőnőé a legrangosabb irodalmi elismerés. Alig valami olvasható tőle magyarul.

"Glück verseit erősen kihagyásos szerkesztésmód jellemzi. A szövegek teli vannak résekkel, szakadásokkal, vagyis hiányzó átkötésekkel és történetelemekkel, amelyeket az olvasónak kell pótolni, ami pedig egyszerre jelent kihívást a befogadás során, de ugyanakkor megmozgatja a képzelőerőt is" - írta 2018-ban a Literán fordítója Branczeiz Anna, akinek az alábbi fordítása is olvasható az irodalmi portálon:

Louise Glück: Elvesztett szeretet

A húgom egy egész életet töltött a földön.
Megszületett és meghalt.
Közben
sosem volt élénk, sosem mondott semmit.

Úgy csinált, mint a kisbabák,
sírt. De nem akarta, hogy megetessék.
Anyám mégis gondozta, próbálta megváltoztatni
a sorsot, majd a múltat.

Valami meg is változott: amikor a húgom meghalt,
anyám szíve olyan
nagyon hideg, rideg lett,
mint egy apró vasmedál.

Aztán úgy tűnt, a húgom teste
mágnes. Éreztem, ahogy húzza
anyám szívét a földbe,
hogy növekedhessen.

"Másrészt abba a kissé ellentmondásos versnyelvbe vagyok szerelmes, amit a tömörség és töredezettség mellett a végtelenül romantikus, szentimentális, néha elképesztően túlírt szófordulatok és hasonlatok jellemeznek" - írja Glück költészetéről Branczeiz Anna.

És egy kis figyelmeztetés a fordítótól: "Összességében Glück versei becsapósak. Fordításuk és értelmezésük sokszor nagyon egyszerűnek és kézenfekvőnek tűnik, de ez csak a felszín. Ezek a szövegek türelemre tanítanak, és arra késztetnek, hogy ne elégedjünk meg a félmegoldásokkal, bíráljuk felül előítéleteinket."

További Glück-fordítások a VersumOnline-on.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.