A könyv, ami azért komoly regény, mert nem is regény
Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című nagyregénye beszakítja az asztalt, és a magyar fordítását Tandori Dezső végezte.
Sorköz
Az egykori keresztény úri középosztály elevenedik meg Györffy Miklós regényében
Györffy új regényéből helyenként egészen mikroszkopikus pontossággal derül ki, hogy az úgynevezett keresztény középosztály, vagy amit az idők során meghagytak belőle, hogyan is élt a múlt század utolsó két harmadában.
„Itt lettünk felnőttek, és már egy sáros rendszer fogadott” – interjú Hegedüs Vera íróval
Második könyve, a Mondass egy misét értem novelláskötet, amelyben fontos szerepet kap a vér. Hegedüs Verát alkotói módszeréről, gyermektelen harmincasokról és a közélet viszonyairól kérdeztük.
Egy ország, ahol bármelyik nap megtörténhet az orosz invázió – beszélgetés Iulian Ciocan íróval
A moldovai író első magyarul megjelenő könyve disztópikus regény. A szerző még a Krím elfoglalása előtt kezdett dolgozni rajta, és miután részben jósnak bizonyult, reméli, hogy hazája megmenekül. Iulian Ciocant a könyv bemutatója után Orbán Balázs nyilatkozatáról is megkérdeztük.
Kádár János sem szerette a művészeket kötélen látni
A forradalmat ugyan nem színházi előadások robbantották ki, de az október 23-át megelőző hetekben és hónapokban a budapesti színházi életen is jócskán megérződött a közhangulat forrósodása. Felidézzük László Ferenc cikkét nyolc évvel ezelőtti lapszámunkból.
Dűne, Ukrajna, Stefánsson – ezeket a könyveket keressük az idei Könyvfesztiválon
Izlandi író lesz a díszvendég, a francia kultúra kerül középpontba, de a szlovák és cseh irodalom is megmutatja magát az idei rendezvényen. Szubjektív programajánlónkban könnyű és komoly olvasmányokat is ajánlunk.
A Magyar Narancs szerzője is dedikálja könyvét a Könyfesztiválon!
A Magyar Narancs munkatársa, Barotányi Zoltán szeptember 27-én, pénteken, 17 órától várja az olvasóit a Könyvfesztivál D épületében a TEA Kiadó standján (D5)!
Putyin-barát orosz író is jön a Könyvfesztiválra
Hetényi Zsuzsa tiltakozik, az MKKE elnöke szerint nem ilyen szemmel kellene nézni a rendezvény résztvevőit.
Arany János rokonszenves vonása volt, hogy sohasem azonosult az írófejedelmi szereppel
Szilágyi Márton a klasszikus magyar irodalomtörténet egyik legismertebb kutatója, aki Arany Jánosról is több monográfiát írt. A Toldi szerzője nem volt Petőfi-szerű alkat, és gyakran kételkedett magában. László Ferenc interjúját idézzük fel az Ásatás sorozatban.
Őrültek, ördögök vagy gaztevők – Kik voltak Hitler emberei?
A neves történész új könyvében a náci birodalom fő arcairól rajzol portrét, hogy megállapítsa, ők is emberek voltak – és ez a legrémísztőbb bennük. Hitlerről pedig kiderül, nem félt a nőktől, sőt tetszeni akart nekik, és bikaheréből származó készítménnyel stimulálta magát.
Magyar fordítója Charles Bukowskiról: Évente háromszáz alkalommal ébredt másnaposan
Pritz Péter az amerikai író tizenkét kötetét fordította le 2005 és 2017 között. Tavasszal jelent meg a legújabb magyar nyelvű Bukowski-kötet, A város legszebb nője, karácsonyra jön a folytatás is A hétköznapi őrület meséi címmel.
Nemcsak magyar narancs létezett, hanem magyar gyapot is
Szégyentelenül provokatív felütésünk: a Mi Hazánk EP-képviselője utánaeredt a magyar narancsnak. Pontosabban: Borvendég Zsuzsanna és Palasik Mária a sztálini természetátalakítási tervről írt egy egészen jó könyvet még 2015-ben. Erről szóló cikkünket vesszük elő az Ásatás sorozatban.
Nádas: Európában ma nincs nem populista kormány
A zürichi Literaturhaus felkérésére írt esszét, amelyben sok mindenről inkább hallgat, Magyarország sorsáról is.
Obádovics Gyula: „Ha a diáknak jó matematikatanára volt a középiskolában, nem volt baja az egyetemen”
Obádovics J. Gyula matematikus az elmúlt napokban azzal került be a hírekbe, hogy 97 évesen 34,11 másodperc alatt futotta a százméterest. A tudóssal 2012-ben Barotányi Zoltán beszélgetett, ezt az interjút tárjuk fel az Ásatás sorozatban.