„Ez a könyv az emberi jogok bibliája” – ezekkel a szavakkal jellemezte a kiadónak az Egy tökéletes nap című, október közepén megjelent kötetet az Alkotmánybíróság egy ma is regnáló bírája. Dési Péter, a Minerva kiadó vezetője szerint bírói körökben nyilván ismert Karsai Dániel ügye, és ez a megfogalmazás, még ha némi barokkos túlzással is, de szépen megragadja a könyv lényegét.
A család azt szerette volna, ha a Minerva adja ki a kötetet. A nagy múltú kiadóról tudni kell, hogy az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított olyan könyvek megjelentetésére, amelyek középpontjában gyógyíthatatlan vagy rémisztő betegség és annak elszenvedője, egyúttal szerzője vagy társszerzője áll.
„Célunk mindig a példaadás, az emberi küzdelem bemutatása”
– fogalmaz Dési Péter, aki szerint az Egy tökéletes nap műfaja meghatározhatatlan. A kötet középpontjában az a színmű áll, amelyet Dániel kezdett el írni, s amelyből – Szenteczki Zita rendező és Bíró Bence dramaturg közreműködésével – olyan színdarab született, amelyet június óta nagy sikerrel játszanak a Jókai utcai 6SZÍN teátrumban.
Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Az alkotmányjogász 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje: a hozzá hasonló helyzetben lévők kapják meg a jogot arra, hogy méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, állapítsa meg, hogy Karsai Dániel emberi jogai nem sérülnek amiatt, hogy Magyarországon a jogszabályok szerint nem megengedett az aktív eutanázia. Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét, szeptember elején pedig indoklás nélkül a fellebbezését is.
Az október közepén megtartott könyvbemutatót követő harmadik-negyedik héten már jelezték a terjesztők, hogy nagyon fogy a könyv – olyannyira, hogy karácsonyra el is kelt a háromezer példány. Mint Dési Péter a Narancs.hu-nak elmondta, mostanra a második kiadásnak is több mint a fele elkelt. „Ez magyar csúcs két hónap alatt.”
„Ez egy nagyon érvényes és fontos kortárs színdarab.
Mert elmesél egy különleges történetet. Egy olyan emberről, akinek egyik pillanatról a másikra változott meg az élete, változik meg minden értékrend körülötte, és változnak meg körülötte az emberek is” – írja az Egy tökéletes nap előszavában Alföldi Róbert. A színész-rendező számára a darab „legbátrabb és legfájdalmasabb kegyetlensége, hogy arról is mer beszélni, hogy mennyire összezavarodunk mi, egészségesek is, és hogy mennyire nem tudjuk sokáig, hogy hogyan és miként is kellene egy halálos betegséggel küzdő barátunkkal, családtagunkkal, szerelmünkkel létezni, beszélni. Hogy igenis lehet és kell is összeveszni egy halálos beteggel.”
„Belépni egy életbe, meglesni, kikérdezni...”
A Karsai-könyv nem csupán a színdarab átiratát tartalmazza. Mondhatjuk:
egy végletekig őszinte kordokumentum,
amennyiben az alkotmányjogász méltóságteljes életért és kegyes halálért vívott küzdelmének valamennyi apró mozzanatát, elhangzott dialógusát, belső monológját és írásos dokumentumát magába foglalja.
Több részre tagolódik a kötet; az első részben a színdarab rendező-társszerzőjével, Szenteczki Zitával olvasható rövid interjú, amelyben a darab születésének körülményeiről esik szó: a munka úgy indult, hogy Karsai György, Dániel nagybátyja megkereste Szenteczkit, s arra kérte, Bíró Bence dramaturggal (a színdarab másik társírójával) olvassák el a Dániel által írt színházi szövegeket.
„Aztán jött egy hosszú folyamat, amikor Bence és én rendszeresen találkoztunk Danival és beszélgettünk, aminek alapján Dani újabb és újabb szövegeket írt.
Aztán már a próbafolyamat közben, az egész alkotócsapattal együtt találkoztunk Danival, a hozzátartozóival, jogászokkal és már közösen beszélgettünk. Ezek a beszélgetések is bekerültek az előadásba.”
A könyv a színdarab színészeinek írásaival folytatódik. Mint a fejezet nyitányaként olvasható, a szerzők színművészek, „érzékeny, érzelemdús emberek, akiknek a szövegmorzsáiból többet tudunk meg, mint megannyi elől-hátul aláírt és oda-vissza lepecsételt hivatalos diagnózisból”.
Vizi Dávid, Török-Illés Orsolya és Kurta Niké valóban szépírói minőségben mesélnek a Dániellel töltött időről. Három ember, három nézőpont, mégis mindben közös az a rezzenéstelen, együttérző figyelem, amivel Dániel felé fordulnak e látogatások során. Szeretnék megérteni, átérezni a beteg és a környezete lelkiállapotát, hiszen aztán el kell azt játszaniuk.
„Nem illetlenség ez? Belépni egy életbe, meglesni, kikérdezni, rögzíteni, beépíteni, analizálni, felhasználni?” – teszi fel a kérdést Kurta Niké, majd azonnal meg is adja a választ magának: „Egyszerűen haszon és cél nélkül
csupán találkozni, beszélgetni, feloldódni a másikban.”
A következő fejezet „szerkesztve átadja az Olvasónak az előadás szövegkönyvét”, vagyis abban maga a színdarab olvasható. Végletekig szókimondó, sokszor dühös, keseredett, máskor befelé forduló, de mindvégig a humorral is játszó dialógusok ezek; olyan kendőzetlen mondatok, amik máskülönben csak szűk családi körben hangoznának el. De itt, a halál viszonylatában, a szavak is másképp súlyosak. Pláne annak tudatában, hogy mindez nem egy fikció.
A harmadik fejezet – ahogy Dési Péter fogalmaz – „csak Danival foglalkozik”: ebben Karsai Dániel 83 Facebook-bejegyzése olvasható. A POST MORTEM-sorozat onnan indul, hogy az alkotmányjogász bejelenti, halálos beteg („Hogyan kell »jól« meghalni?”), s odáig tart, hogy arról mesél, épp két éve kapta meg a diagnózist a kaposvári kórházban.
„Az égiek ezzel új korszakot nyitottak az életemben”
– írta Dániel a LXXXIII. Két év vakáció című posztjában.
„Ez a Dani könyve”
A könyvben külön mellékletbe kerültek a fotók – jelenetek a darabból, egy közös kép Dánielről és ápolójáról, Márkovics Ákosról, s legvégül Dániel alakja, amint, már tolószékből, reflektor fényében figyeli a színpadi játékot.
A könyv első kiadásának megjelenését Karsai Dániel már nem élte meg. „Az volt a álma, hogy még ott lehessen a könyvbemutatón, de sajnos a megjelenés előtt alig két héttel eltávozott Dani” – meséli Dési Péter. „A fotókat még együtt válogattuk és a könyvborítót is jóváhagyattam vele. Úgy tudtam Danival együtt dolgozni a könyv szerkesztése során, mint egy kiadói kollégával;
az a könnyedség, humor, ami áradt belőle, segítette a könyv megszületését.
Szenteczki Zita és Bíró Bence, a színdarab társszerzői is ott vannak természetesen a borítón, de ez akkor is a Dani könyve.”
A Minerva kiadó vezetője szerint „fontos, hogy Dani, noha maga alkotmányjogászként dolgozott, az életvégi döntések ügyét nem csak a jog területén tudta képviselni, hanem valóban széleskörű társadalmi párbeszédet indított el. A színház és a könyv az a két médium, amelyen keresztül sokakat megszólíthat egy olyan téma, mint az eutanázia kérdése” – fogalmazott Dési Péter.
Beszélgetéssorozatot rendeznek Az életvégi döntések – Tények és tévhitek címmel
„Dani ügyét, ami egyben mindannyiunk ügye is, továbbvisszük. Dr. Frank Evelynnel, a Karsai Dániel ügyvédi iroda partnerével idén négy konferenciát, beszélgetést fogunk megszervezni” – adta hírül Facebook-oldalán január végén Karsai Péter, a 47 évesen elhunyt Karsai Dániel testvére. Az első fórumot csütörtökön tartják
„Amióta 2023 őszén Dani kiállt a nyilvánosság elé a betegségével, az életvégi döntések kérdése megkerülhetetlen témává vált a magyar társadalomban. Szó esik róla a tárgyalótermekben, a kórházakban, de még a baráti beszélgetések során is. Számos megvitatandó pont merül fel vele kapcsolatban: van-e jogunk dönteni a saját halálunkról? Ha igen, ki hozhatja meg a döntést és ki hajtja végre? Mikor hozhatunk ilyen döntést? Min mennének keresztül ezáltal a családtagjaink? A sor szinte a végtelenségig folytatható” – fogalmaznak a rendezvény szervezői. A többrészes sorozat első állomásán jogászok és orvosok járják körül az életvégi döntések kérdéskörét, hazai szabályozásának lehetőségeit. A pódiumbeszélgetés végén a szervezők lehetőséget biztosítanak a közönségnek is, hogy feltehessék a saját, eddig megválaszolatlan kérdéseiket.
A konferenciát Somos András moderálja, a beszélgetés résztvevői: Karsai Péter, Frank Evelyn, Stánicz Péter, Csikós Dóra, Élő Gábor és Tóth Kriszta. A részvétel regisztrációhoz kötött és ingyenes. Aki nem tud elmenni, vagy már nem fér be a terembe (amire van esély), az a tervek szerint online is követheti a beszélgetést.
