Egy kép a múltból: 1990-ben Helmut Newton fotózta a New York kávéházban Kukorelly Endrééket

  • narancs.hu
  • 2025. február 10.

Sorköz

A rendszerváltás után újjászülető Budapestről a Condé Nast Traveler közölt egy riportot, ahhoz készült a kép. 

Különös emléket osztott meg vasárnap Kukorelly Endre író: a neves amerikai Condé Nast Traveler magazin 1990. áprilisi számáról tett közzé néhány képet, a lapban ugyanis John Lukacs magyar születésű amerikai történész és író írt a rendszerváltás után újjáéledő budapesti életről, a riportjához a képeket pedig a világhírű, főleg divatfotóiról ismert német-ausztrál fotós, Helmut Newton készítette. 

A Kukorelly által megosztott képek szerint a lapban "Újjászületett Budapest" címmel jelent meg a riport, a tartalomjegyzékben arról írnak, hogy Lukacs visszatér szülőföldjének fővárosába, ahol régimódi kiszolgálást és jutányos árú üzleteket talált, miközben Helmut Newton kapta le a város lendületét. 

A befotózott szövegrészletek szerint Lukacs egy forró nyári vasárnap délutánon már az érkezése utáni első órában érzi a változás vibrálását a levegőben, Budapest pedig fordulópont előtt áll – majd a dunai látképről kezd értekezni, a szöveg alapján az egyik Duna-parti szállodában lehetett szobája, folyóra néző kilátással. 

Egy másik látható részlet szerint Magyarország rendezett, erőszakmentes módon "kiszabadult a kommunisták markából", Budapest pedig újra sikk lett, biztos a kulturális függetlenségében. Valószínűleg ez utóbbit illusztrálták a Kukorellyékről készített fotóval is: ezen a mai New York (akkor még Hungária) kávéházban látható az 1989-ben alapított 2000 című folyóirat szerkesztősége azzal a képaláírással, hogy a díszítésekkel teli kávéházat kedvelik az értelmiségiek, valamint a gazdag édességek rajongói is. 

Kukorelly azt írta a képhez: "Helmut Newton stábja 1990-ben járt Budapesten, és tk. a New York (akkor még Hungária) kávéházban fotózta a 2000 c. folyóirat szerkesztőségi asztalánál Török Andrást, Herner Jánost, K E-t (vagyis Kukorelly Endrét – a szerk.), Horváth Ivánt, Margócsy Istvánt és Hafner Zoltánt." Íme: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.