Egy kép a múltból: 1990-ben Helmut Newton fotózta a New York kávéházban Kukorelly Endrééket

  • narancs.hu
  • 2025. február 10.

Sorköz

A rendszerváltás után újjászülető Budapestről a Condé Nast Traveler közölt egy riportot, ahhoz készült a kép. 

Különös emléket osztott meg vasárnap Kukorelly Endre író: a neves amerikai Condé Nast Traveler magazin 1990. áprilisi számáról tett közzé néhány képet, a lapban ugyanis John Lukacs magyar születésű amerikai történész és író írt a rendszerváltás után újjáéledő budapesti életről, a riportjához a képeket pedig a világhírű, főleg divatfotóiról ismert német-ausztrál fotós, Helmut Newton készítette. 

A Kukorelly által megosztott képek szerint a lapban "Újjászületett Budapest" címmel jelent meg a riport, a tartalomjegyzékben arról írnak, hogy Lukacs visszatér szülőföldjének fővárosába, ahol régimódi kiszolgálást és jutányos árú üzleteket talált, miközben Helmut Newton kapta le a város lendületét. 

A befotózott szövegrészletek szerint Lukacs egy forró nyári vasárnap délutánon már az érkezése utáni első órában érzi a változás vibrálását a levegőben, Budapest pedig fordulópont előtt áll – majd a dunai látképről kezd értekezni, a szöveg alapján az egyik Duna-parti szállodában lehetett szobája, folyóra néző kilátással. 

Egy másik látható részlet szerint Magyarország rendezett, erőszakmentes módon "kiszabadult a kommunisták markából", Budapest pedig újra sikk lett, biztos a kulturális függetlenségében. Valószínűleg ez utóbbit illusztrálták a Kukorellyékről készített fotóval is: ezen a mai New York (akkor még Hungária) kávéházban látható az 1989-ben alapított 2000 című folyóirat szerkesztősége azzal a képaláírással, hogy a díszítésekkel teli kávéházat kedvelik az értelmiségiek, valamint a gazdag édességek rajongói is. 

Kukorelly azt írta a képhez: "Helmut Newton stábja 1990-ben járt Budapesten, és tk. a New York (akkor még Hungária) kávéházban fotózta a 2000 c. folyóirat szerkesztőségi asztalánál Török Andrást, Herner Jánost, K E-t (vagyis Kukorelly Endrét – a szerk.), Horváth Ivánt, Margócsy Istvánt és Hafner Zoltánt." Íme: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.