Könyv

Bartos Felicián: Andris és a Fehér Démon

  • Karafiáth Metta
  • 2021. február 10.

Sorköz

Bartos debütáló gyerekkönyve ismerős me­se­elemekre épül

Adott egy, a nyári szünet unalmától megcsömörlött, unatkozó 13 éves fiú, Andris, akit az emberi világ mögött elterülő Apró Bolygók Világából idelátogató szerzet arra kér, segítsen megmenteni őket a Fehér Démon pusztításától. Hogy miért pont ő? Hasonlóan az Artúr-mondakörből jól ismert jelenethez, Andris könnyedén kirántja a botnak látszó Egység Oszlopát, bebizonyítva, hogy ő a kiválasztott. Aztán a másik világba átlépve szép lassan el is hiszi, hogy képes teljesíteni a küldetést, és az önkéntes hadsereg élére áll.

A mesebeli világban háromféle faj él: a puha nyulak (szinkinik), a lépkedő fák (szoffoszok) és az ember alakú, valójában kőtestű nimik. Az ő létüket fenyegeti a Fehér Démon, akiről senki nem érti, hogy arctalan seregével mi okból tarol le mindent. És akiket bedarál, azok „azonnal elveszítettek mindent, amitől önmaguk voltak, (…) megszűntek létezni”. Andris és harcostársai felismerik, hogy bár elméletben kényelmes a beolvadás, túl nagy ára van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.