Eddig ismeretlen Pilinszky-jegyzetekre bukkantak Székesfehérváron

  • narancs.hu
  • 2021. április 28.

Sorköz

Zenei feljegyzések és álomleírások szerepelnek a füzetben.

Egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő Pilinszky János főként zenei témájú jegyzeteivel és álomleírásaival Székesfehérváron - írja közleményében a Petőfi Irodalmi Ügynökség. A jegyzeteket Juhász Anna irodalmár olvashatta először.

Juhász Anna a Pilinszky 100 jubileumi irodalmi sorozat keretében forgatott Pilinszky és Székesfehérvár kapcsolatáról, egy élő videós bejelentkezés után kereste meg Bokros Judit újságíró, akinek édesanyja, Bokros Jánosné egykor főbérlője volt Pilinszkynek.

Bokros Jánosné ma is abban a lakásban él, amit a '80-as évek elején a költőnek kiadott. Itt találta meg a füzetet Pilinszky feljegyzéseivel.

 
Forrás: Petőfi Irodalmi Ügynökség
 

Jórészt zenei feljegyzések szerepelnek a füzetben, azoknak a zenéknek, zeneszerzőknek a listája, akiket hallgathatott. Vannak benne családi utalások, rövidebb és hosszabb bejegyzések is, valamint álmok leírásai. „2-dik álom: Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa. Fénycsík az ajtó alatt. Vörösmárvány szobor. Fogpaszta-csók. (Tubus)"

A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában őrzött, mintegy harminc autográf analekta, levél alapján nagy biztonsággal állítható, hogy Pilinszky János utolsó kézzel írt jegyzetei vannak a lapokon, ezt a benyomást a felbukkanás körülményei csak megerősítik.

 
Forrás: Petőfi Irodalmi Ügynökség
 

Az irodalomtörténeti szempontból is különleges, megtalált füzet hamarosan a jogörököshöz, Kovács Péter művészettörténészhez kerül, aki az eddig látottak alapján megállapította, a jegyzet „egyértelműen P. J. kézírása.” Csak remélni lehet, hogy a teljes műtárgyegyüttes közgyűjteménybe kerül – és így előbb-utóbb a kutatók és nagyközönség számára is elérhető lesz - áll a Petőfi Irodalmi Ügynökség sajtóközleményében. 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.