Elhunyt Ferdinandy György író

  • narancs.hu
  • 2024. január 8.

Sorköz

A József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár 88 éves volt.

Tegnap, január 7-én, floridai idő szerint hajnali 4 óra 50 perc körül meghalt Ferdinandy Gyurka. Felesége, María kérésére tudatom a szomorú hírt – közölte Száraz Miklós György a Facebookon. A 88 éves írót Miamiban érte a halál, amely megosztva a lakhelye volt.

Ferdinandy György Budapesten született 1935-ben, középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte, ahonnan eltanácsolták. 1956-ban felvételt nyert az ELTE BTK magyar–francia szakára, csupán néhány hét múlva kitört a forradalom. December 13-án elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. Ott kétkezi munkából, majd fordításból és könyveladásból élt, a Strasbourgi és Dijoni Egyetem hallgatója lett, később irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964-tól a Puerto Ricó-i Egyetem óraadója volt.

 
Ferdinandy György
Fotó: Claude Truong-Ngoc / Wikimedia Commons
 

1976-1985 között a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 2000 óta felváltva Puerto Rico és Miami között ingázva élt, a 2010-es években visszaköltözött Budapestre, de sokat utazott vissza Miamiba.

Szépírói munkássága 1960-ban kezdődött, amikor első francia nyelvű novelláskötete, a Sziget a víz alatt megjelent. 1964-ben Az év egyetlen napja (Le seul jour de l'année) című elbeszéléskötetéért a Saint-Exupéry-díjjal ismerték el. Első magyar nyelvű, idehaza megjelent könyvét a Magvető publikálta Szerecsenségem története címmel. 1993-ban A francia vőlegény című műve megkapta az Év Könyve elismerést. Legutolsó kötete, a Sziget a víz alatt önéletrajzi ihletésű, és arról az időszakról szól, amikor tanár volt a trópuson. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.