Négynapos irodalmi fesztivál lesz Veszprémben
A Holtszezon programjában a zenei kínálat is elsőrendű.
A Holtszezon programjában a zenei kínálat is elsőrendű.
Az irodalmi közeget megosztó támogatás jelenlegi formájában jövőre megszűnik.
Hogyan vált a nyelv a hazafiasság alapelemévé, és mi a szerepe a modern nacionalizmus kialakulásában? Erre kerestük a választ nyolc éves cikkünkben. Markó Anita interjúja Almási Gábor és Trencsényi Balázs történésszel.
A VII. kerület e részét ma gyakran bulinegyedként emlegetik, noha történelme sokkal színesebb annál, és véletlenül sem csak a szórakoztatás központjának predesztinálná. Erről is szól Szívós Erika: Hétker, zsidónegyed, gettó, bulinegyed? című, a városrész történetével foglalkozó könyve.
A regényíró-novellista ma az egyik legnépszerűbb magyar szerzőnek számít, néhány éve azonban még mi is rácsodálkoztunk a növekvő népszerűségére. Grecsó Krisztiánnal készült interjúnkat idézzük fel 2016-ból az Ásatás sorozatban.
Decemberben lett volna nyolcvan éves a költő.
Egy frissen megjelent, a nagy műhöz adalékul szolgáló kötet kapcsán Bruria Zsuzsa Az eltűnt idő nyomában szokatlan „marketingkampányáról” ír.
Éppen hét éve ítélték oda Bob Dylannek az irodalmi Nobel-díjat. A folkzenész életének egyik legnagyobb hazai tudósa, dalszövegeinek fordítója, Barna Imre akkori Egotripjét idézzük fel az Ásatás sorozatban.
Magánbeszélgetésként kezdődött – szerelemről, gyerekkorról, művészetről, politikáról –, végül könyv lett belőle. Egy hosszú barátság ívekbe szerkesztett változata. Péterfy Gergelyt arról is megkérdeztük, min dolgozik most. Nem akart válaszolni.
Tíz éve hódított a műfaj, azóta a slammerekből költők lettek. De mitől volt érdekes a slam? Ennek eredünk utána ebben a 2013-ban készült riportban. Az Ásatás-sorozatban Iványi Zsófia cikke.
Azért, mert ifjúsági regényként pont olyan jó olvasni, mint történelmi emlékként. De ezt azért kifejtjük hosszabban is cikkünkben.
Makszim Krivcov a napokban esett el a fronton 33 évesen, verse magyarul is olvasható.
Az izlandi Jón Kalman Stefánsson ismét Budapestre jön, mellette francia kortárs írókra lehet majd számítani.
Igaz lenne, hogy az izlandiak fedezték fel Amerikát, és nélkülük nem történik meg a francia forradalom sem? Nem esküdnénk meg rá, pedig ezt állítja Egill Bjarnason könyve.