Meghalt Alice Munro kanadai írónő

  • narancs.hu
  • 2024. május 14.

Sorköz

Megírta, hogyan érvényesül a magabiztos butaság az érzékenységgel szemben. 

92 éves korában kedden meghalt Alice Munro – írta a Guardian.

Arról nem szól a hír, hogy mi okozta a kanadai írónő halálát, de a Guardian megemlíti, hogy tíz éve demenciában szenvedett.

Alice Munro 1931-ben született Ontario államban, Winghamben. Első férje vezetéknevét viselte, és kislányuk születése után kezdett el novellákat írni. Könyvesboltot nyitottak, amely azóta is működik, ám a házaspár elvált. Az asszony újból férjhez ment, de új párja 2013-ban meghalt.

Munro első kötete 1968-ban jelent meg. A kortárs novella mesterének tekintik, művészetét Csehovéhoz hasonlítják. Elismeréssel beszélt az írásairól a pályatársak közül többek közt Margaret Atwood, Salman Rushdie és Jonathan Franzen. A kanadai írónő 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, tizenegy éve pedig a Nobel-díjat. Egészségi állapota miatt akkor sem volt már lehetőség arra, hogy megköszönje az elismerést.

Amikor a díjat kihirdették, a Magyar Narancs interjút készített Munro magyar fordítójával, Mesterházi Mónika költővel, aki a csehovi párhuzamról ezt mondta: „Munrónál azért annyira nem kilátástalanok a helyzetek, vagy másképp kilátástalanok, mint Csehovnál. A szövegei is szikárabbak, Mansfieldhez képest pedig jóval kevésbé játékosak. De a kisiklott életek azért összekötik Csehovval. Munro rengeteg élethelyzetet körbejár, elsősorban női helyzeteket, de a legfőbb témája talán a magabiztos butaság önérvényesítő képessége. Ezt nagyon sok novellában ábrázolja. Ezzel szemben általában olyan valaki áll, aki sokkal érzékenyebb, árnyaltabban gondolkozik, ugyanakkor alulmarad ezzel az önérvényesítéssel szemben. Bár mégsem teljesen, mert a reflektálás képessége például megmarad.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.