Sorköz

A Fehér farkasról, a szerzők termékké válásáról, Knausgård zsenijéről beszélgetettünk Tóth Krisztinával.

A Könyvhétre jelent meg Cserna-Szabó András Mérgezett hajtűk című kötetének második kiadása tíz új esszével. A Sorközön ezek egyikét olvashatják most Szabó Magdáról, első közlésben.

A Rorschach-tesztről valószínűleg mindenki hallott, azt viszont kevesen tudják, ki áll a híressé vált pacák mögött. Tulajdonképpen különös, hogy miközben a tesztet az egész világon a mai napig széles körben alkalmazzák – és ugyanilyen széles körben vitatják –, az 1884-ben született Hermann Rorschachról csaknem száz évvel a halála után adták ki az első monográfiát.

Ímhol a Magyar Narancs könyvheti könyvmelléklete.

Tíz könyv a 322-ből, amiért érdemes kinézni a Dunakorzóra még ebben a hőségben is.

Ez is kiderül a vele készült exkluzív interjúnkból!

A Vörösmarty tér helyett a Dunakorzón, a PIM-ben és számos vidéki helyszínen indult el az év könyves seregszemléje. Orbán és Áder is díjakat adott át.

Mire a Harcom szerzője megérkezett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, a hatrészes regényfolyamból az Élet című negyedik kötet is megjelent magyarul. S amíg mi az utolsó két kötetre várunk, a világ már túl van egy másik Knausgård-sorozaton is.

Csaplár Vilmos és Spiró György búcsúzik a költőtől.

Serpafilozófia.

Mit csinált a 20. század egyik legfontosabb magyar írója 1919 és 1920 között, és miért? A Pardon...-ból most kiderül. Kritika.

Tizenöt kortárs írónő – Sárbogárdi Jolánnal kiegészülve – megírta a legérdekesebb gyerekmesék folytatását a felnőtt olvasók számára, kritikusunk pedig villámrecenzióban értékelte a könyvet.

Vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?

Nem véletlen, hogy épp azokban az időkben van óriási sikere azoknak a gyerekeknek szánt könyveknek, amelyek a szakmájukban elismert nőket, női karriermintákat mutatnak be, amikor a hatalom a nők első számú feladatának a gyerekszülést tekinti.