Maffiózók mackónadrágban: a magyar keresztapák nem is annyira titkos története

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. június 7.

Sorköz

Vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?

Hetek óta vezeti a sikerlistákat - több ezer példány fogyott belőle már a megjelenését követő napokban -, a nemrég megjelent kötet eddigi rövidke története is azt bizonyítja, hogy a könyvkiadás pár éve még fenten hangoztatott vége nem jött el, sőt, reneszánszát éli. Mert olvasni jó, bár nem mindegy, hogy mit.

Kíváncsiak voltunk hát, mi a Maffiózók mackónadrágban című könyv sikerének a titka. A Magyar Narancs legfrissebb számában Nagy Gergely Miklós írt kritikát a rendkívül izgalmas kötetről, amely a 70-es évektől napjainkig vizsgálja a magyar alvilág történetét és próbál választ találni a felvilágot, a politikát és a társadalmat időnként megrázó események miértjére.

Ízelítő az írásból:

false

"Ha valaki elolvassa Dezső András Maffiózók mackónadrágban című könyvét, amely a ’70-es évektől mutatja be a magyar szervezett bűnözés eseménydús történetét, akkor hamar arra a következtetésre juthat, hogy a hírhedt robbantás valójában nem is különül el annyira a magyar hétköznapoktól, mint amennyire elsőre gondolnánk. Inkább a szerves része volt. " (...)

"A korabeli rendőrség alkalmatlanságát látva, a ’80-as végén járva már azon gondolkodom, hogy vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?" (...)

"Ha egyetlen jelzővel kéne meghatároznom a négy évtizedet átívelő elbeszélés technikáját, akkor a „filmes” szót használnám: a nem túl hosszú fejezetek afféle regényes snittek egy-egy ismert vagy kevésbé ismert alvilági figura sztorijával. Olykor frappánsan előadva, néha durván túl­írva. Egy leszámolás, egy akció, egy konfliktus vagy egy rövid, közegen belüli karrierportré. Kisbandi, Prisztás, Portik, Roháč, Vizoviczki, Tasnádi és még többtucatnyi kisebb-nagyobb fajsúlyú bűnöző. A könyv súlyos gondja pedig épp ebből a választott, regényesített narrációból fakad."

(Nyitókép: A börtönben hosszú hajat és szakállat növesztett Portik Tamást - akit az alvilágban csak Menyétként emlegettek - a TEK emberei kísérik a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A sikerkönyv részletes kritikáját megtalálja a Magyar Narancs csütörtöki számában. Ne felejtse el e héten is megvásárolni a Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.