Maffiózók mackónadrágban: a magyar keresztapák nem is annyira titkos története

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. június 7.

Sorköz

Vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?

Hetek óta vezeti a sikerlistákat - több ezer példány fogyott belőle már a megjelenését követő napokban -, a nemrég megjelent kötet eddigi rövidke története is azt bizonyítja, hogy a könyvkiadás pár éve még fenten hangoztatott vége nem jött el, sőt, reneszánszát éli. Mert olvasni jó, bár nem mindegy, hogy mit.

Kíváncsiak voltunk hát, mi a Maffiózók mackónadrágban című könyv sikerének a titka. A Magyar Narancs legfrissebb számában Nagy Gergely Miklós írt kritikát a rendkívül izgalmas kötetről, amely a 70-es évektől napjainkig vizsgálja a magyar alvilág történetét és próbál választ találni a felvilágot, a politikát és a társadalmat időnként megrázó események miértjére.

Ízelítő az írásból:

false

"Ha valaki elolvassa Dezső András Maffiózók mackónadrágban című könyvét, amely a ’70-es évektől mutatja be a magyar szervezett bűnözés eseménydús történetét, akkor hamar arra a következtetésre juthat, hogy a hírhedt robbantás valójában nem is különül el annyira a magyar hétköznapoktól, mint amennyire elsőre gondolnánk. Inkább a szerves része volt. " (...)

"A korabeli rendőrség alkalmatlanságát látva, a ’80-as végén járva már azon gondolkodom, hogy vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?" (...)

"Ha egyetlen jelzővel kéne meghatároznom a négy évtizedet átívelő elbeszélés technikáját, akkor a „filmes” szót használnám: a nem túl hosszú fejezetek afféle regényes snittek egy-egy ismert vagy kevésbé ismert alvilági figura sztorijával. Olykor frappánsan előadva, néha durván túl­írva. Egy leszámolás, egy akció, egy konfliktus vagy egy rövid, közegen belüli karrierportré. Kisbandi, Prisztás, Portik, Roháč, Vizoviczki, Tasnádi és még többtucatnyi kisebb-nagyobb fajsúlyú bűnöző. A könyv súlyos gondja pedig épp ebből a választott, regényesített narrációból fakad."

(Nyitókép: A börtönben hosszú hajat és szakállat növesztett Portik Tamást - akit az alvilágban csak Menyétként emlegettek - a TEK emberei kísérik a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A sikerkönyv részletes kritikáját megtalálja a Magyar Narancs csütörtöki számában. Ne felejtse el e héten is megvásárolni a Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.