Maffiózók mackónadrágban: a magyar keresztapák nem is annyira titkos története

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. június 7.

Sorköz

Vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?

Hetek óta vezeti a sikerlistákat - több ezer példány fogyott belőle már a megjelenését követő napokban -, a nemrég megjelent kötet eddigi rövidke története is azt bizonyítja, hogy a könyvkiadás pár éve még fenten hangoztatott vége nem jött el, sőt, reneszánszát éli. Mert olvasni jó, bár nem mindegy, hogy mit.

Kíváncsiak voltunk hát, mi a Maffiózók mackónadrágban című könyv sikerének a titka. A Magyar Narancs legfrissebb számában Nagy Gergely Miklós írt kritikát a rendkívül izgalmas kötetről, amely a 70-es évektől napjainkig vizsgálja a magyar alvilág történetét és próbál választ találni a felvilágot, a politikát és a társadalmat időnként megrázó események miértjére.

Ízelítő az írásból:

false

"Ha valaki elolvassa Dezső András Maffiózók mackónadrágban című könyvét, amely a ’70-es évektől mutatja be a magyar szervezett bűnözés eseménydús történetét, akkor hamar arra a következtetésre juthat, hogy a hírhedt robbantás valójában nem is különül el annyira a magyar hétköznapoktól, mint amennyire elsőre gondolnánk. Inkább a szerves része volt. " (...)

"A korabeli rendőrség alkalmatlanságát látva, a ’80-as végén járva már azon gondolkodom, hogy vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?" (...)

"Ha egyetlen jelzővel kéne meghatároznom a négy évtizedet átívelő elbeszélés technikáját, akkor a „filmes” szót használnám: a nem túl hosszú fejezetek afféle regényes snittek egy-egy ismert vagy kevésbé ismert alvilági figura sztorijával. Olykor frappánsan előadva, néha durván túl­írva. Egy leszámolás, egy akció, egy konfliktus vagy egy rövid, közegen belüli karrierportré. Kisbandi, Prisztás, Portik, Roháč, Vizoviczki, Tasnádi és még többtucatnyi kisebb-nagyobb fajsúlyú bűnöző. A könyv súlyos gondja pedig épp ebből a választott, regényesített narrációból fakad."

(Nyitókép: A börtönben hosszú hajat és szakállat növesztett Portik Tamást - akit az alvilágban csak Menyétként emlegettek - a TEK emberei kísérik a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A sikerkönyv részletes kritikáját megtalálja a Magyar Narancs csütörtöki számában. Ne felejtse el e héten is megvásárolni a Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?