Maffiózók mackónadrágban: a magyar keresztapák nem is annyira titkos története

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. június 7.

Sorköz

Vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?

Hetek óta vezeti a sikerlistákat - több ezer példány fogyott belőle már a megjelenését követő napokban -, a nemrég megjelent kötet eddigi rövidke története is azt bizonyítja, hogy a könyvkiadás pár éve még fenten hangoztatott vége nem jött el, sőt, reneszánszát éli. Mert olvasni jó, bár nem mindegy, hogy mit.

Kíváncsiak voltunk hát, mi a Maffiózók mackónadrágban című könyv sikerének a titka. A Magyar Narancs legfrissebb számában Nagy Gergely Miklós írt kritikát a rendkívül izgalmas kötetről, amely a 70-es évektől napjainkig vizsgálja a magyar alvilág történetét és próbál választ találni a felvilágot, a politikát és a társadalmat időnként megrázó események miértjére.

Ízelítő az írásból:

false

"Ha valaki elolvassa Dezső András Maffiózók mackónadrágban című könyvét, amely a ’70-es évektől mutatja be a magyar szervezett bűnözés eseménydús történetét, akkor hamar arra a következtetésre juthat, hogy a hírhedt robbantás valójában nem is különül el annyira a magyar hétköznapoktól, mint amennyire elsőre gondolnánk. Inkább a szerves része volt. " (...)

"A korabeli rendőrség alkalmatlanságát látva, a ’80-as végén járva már azon gondolkodom, hogy vajon az országnak van alvilága, vagy fordítva, az alvilágnak van országa?" (...)

"Ha egyetlen jelzővel kéne meghatároznom a négy évtizedet átívelő elbeszélés technikáját, akkor a „filmes” szót használnám: a nem túl hosszú fejezetek afféle regényes snittek egy-egy ismert vagy kevésbé ismert alvilági figura sztorijával. Olykor frappánsan előadva, néha durván túl­írva. Egy leszámolás, egy akció, egy konfliktus vagy egy rövid, közegen belüli karrierportré. Kisbandi, Prisztás, Portik, Roháč, Vizoviczki, Tasnádi és még többtucatnyi kisebb-nagyobb fajsúlyú bűnöző. A könyv súlyos gondja pedig épp ebből a választott, regényesített narrációból fakad."

(Nyitókép: A börtönben hosszú hajat és szakállat növesztett Portik Tamást - akit az alvilágban csak Menyétként emlegettek - a TEK emberei kísérik a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A sikerkönyv részletes kritikáját megtalálja a Magyar Narancs csütörtöki számában. Ne felejtse el e héten is megvásárolni a Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.