A népszerű sci-fi szerzővel akkor új, Aurora című regényéről, űrexpedíciókról, mesterséges intelligenciáról és irodalomról beszélgetett Greff András.
Baka Istvánra egy harmincéves tévéfelvétellel emlékeztek hétfőn Szegeden. A költő felolvasta benne egy műfordítását, amely a nézők előtt kapott új jelentésréteget.
Legalább huszonegy évet késett a mindenkori gyulai városvezetés, ha egyáltalán bármilyen elismerésben részesíteni szerette volna az itt született és érettségig Gyulán felnővő és tanuló Krasznahorkai Lászlót. Nagyon késve most kaptak észbe, amikor irodalmi Nobel-díjat kapott.
Egy „problémás” mondatról, a mai Balatonról és – akkor új – történelmi regényéről is kérdezte az írót Köves Gábor hat évvel ezelőtt. Ásatás című sorozatunkban idézzük fel a beszélgetést.
Százötven éve, 1875-ben választották országgyűlési követté Jókai Mórt a hódmezővásárhelyiek. Voltak nagygyűlések, készültek kampánytollak – aztán jött a csalódás.
Idén jelent meg Erdő van idebenn című bemutatkozó kötete, amiért Margó-díjat kapott. A novellaciklus első darabjait már 2011-ben publikálta, ahogy azonban szépírói indulása, úgy az Eger környéki falu történetének megírása is időigényes munka volt. Filmes látásmódról, kétpólusú életről és önéletrajzi inspirációkról beszélgettünk a szerzővel.
A Báró Wenckheim hazatér egyike Krasznahorkai László legsikeresebb regényeinek. Idézzük fel Bagi Zsolt kilenc évvel ezelőtt közölt kritikáját az immár Nobel-díjas író alkotásáról!
A Nobel-díjas író hét regényét válogattuk össze, amelyek szerkesztőségünk tagjai számára sokat jelentenek az 1985-ben megjelent Sátántangó óta – és már azt is tudjuk, hogy novemberben érkezik a legújabb Krasznahorkai László-kötet.
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Évek óta az esélyesek között emlegették, most végre elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést a Sátántangó és Az ellenállás melankóliájának szerzője.
Öt éve beszélgettünk a neves zongoraművésszel, aki régóta tartja magát hozzá, hogy nem lép fel Magyarországon. Erről is beszélt, meg kedvenc zeneszerzőiről és írásairól is. Idézzük fel Rácz Judit interjúját!
Október 3. és 5. között a Bálnában a 2. emeleti Z15-ös standon találja lapunkat.
