Attól tartottak, hogy veszélybe kerül az autonómiájuk.
„Tudtuk, hol a fal” – mondta Sajdik Ferenc karikaturista a Ludas Matyinál eltöltött évekről. A Kádár-korszak neves szatirikus lapja mellett a Pom Pom és A nagy ho-ho-horgász is a nevéhez fűződik. Felidézzük 2020-ban készült interjúnkat.
Három író, három rendező, három darab. A közönség már az olvasópróbán is jelen lehet.
A Kádár-korszak hosszú zuhanórepülés volt a terrorból a közöny irányába, és míg a rendszer megegyezett a széles tömegekkel, rengeteg embert az út szélén hagyott. De miért szerepel Kádár János még mindig a magyar történelem legkedveltebb alakjai között? Erre kereste a választ Majtényi György könyve.
Kolosváry-Borcsa Mihály elkötelezett értelmiséginek tartotta magát, és még a nácik közelgő háborús veresége idején is kitartott volna a végső győzelemig. Büszke volt arra, hogy zsidó szerzők műveit égette el. Róla szóló történelmi cikkünket vesszük elő az Ásatás sorozatban.
Hét éve készült interjút elevenítünk fel, amelyet Krasznahorkai László a Báró Wenckheim hazatér megjelenlése alkalmából adott. Azt is elmondta, hogy ő vicceset is talál a Sátántangóban, de ezzel alighanem egyedül van.
Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek címmel jelent meg Biró Zsombor Aurél első regénye, de játszották már drámáját a Katonában és forgott film is a szövegeiből. Fiktív és igazi Zsomborokról, igazi maszkulin csávókról és arról beszélgettünk lehet-e méltósággal alkut kötni.
2012-ben jelent meg akkori kollégánk, Szőnyei Tamás könyve, a Titkos írás. Ebben szerepel egy fejezet Faludy Györgyről is, amelyet most az Ásatás-sorozatban tárunk ismét az olvasók elé.
Lantos Péter A fiú, aki nem akart meghalni című könyvében első emlékeire és későbbi kutatásaira támaszkodva mesél családja deportálásáról, a fiatal olvasók számára pedig eufemizmus nélkül igyekszik valamelyes mégis érthetővé tenni a felfoghatatlant.
