Nőügyekről: elszánt nők mesélnek lázadó lányoknak

Sorköz

Nem véletlen, hogy épp azokban az időkben van óriási sikere azoknak a gyerekeknek szánt könyveknek, amelyek a szakmájukban elismert nőket, női karriermintákat mutatnak be, amikor a hatalom a nők első számú feladatának a gyerekszülést tekinti.

Amikor az ország vezetője a reprodukciós kényszer apropóján átfogó megállapodást akar kötni a lakosság nőnemű részével, és a gyerekvállalást de facto a legszemélyesebb közüggyé teszi.

A deklarált „női szerepek” társadalmi ellensúlya aligha lehet a nőket negatív megkülönböztetésből kiemelő diskurzus pótlékaként szolgáló, egyébként jelentős piaci űrt betöltő néhány szuper kiadvány. De a hazai könyvkiadói szféra kétségkívül körülbelül mára jutott el arra a szintre, hogy felismerve a régóta létező tartalmi hiányt, reagálni tudjon az ez irányú keresleti igényekre.

Az Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak (lásd: Dacolj!, Magyar Narancs, 2017. december 21.) című könyv óriási hazai sikere nyomán megjelent magyar változatok amellett, hogy szerepmodelleket kínálnak,

nőtörténelmet írnak, kánont teremtenek.

Haditudósítót, pilótát, festőt, mérnököt, űrkutatót, karmestert, szumóbajnokot vagy épp filmrendezőt mutat be például az 50 elszánt magyar nő és a Magyar mesék lázadó lányoknak könyv, felülírva a tipikusan férfi szerepekhez társított foglalkozások körül kialakult sztereotípiákat. A női történelmi alakokat vagy kortárs személyiségeket kiemelő történetek közreadásával a szerzők (és ki­adók) nemcsak információátadásra, de aktív szemléletformálásra is törekednek.

false

 

Az eredeti Favilli–Cavallo ötlethez képest a magyar változatok nem kínálnak különösebb újdonságot, a jól bevált portréjellegű elbeszélésmódot adaptálták kifejezetten szép megjelenítéssel. A női szimbólumokat kreáló, egy időben megjelent könyvek példagyűjtemények az álmok megvalósításához. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyve lexikonszerűbb formában mutatja be Dienes Valériát, Brunszvik Terézt, Lomb Katót, Jósika Júliát vagy Pásztory Dórát. Rátkai Kornél illusztrációi pedig a kifejező, de sematikus portrékon kívül az elbeszélt sztorik kiegészítéseként is szolgálnak.

A hat szerző (Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina) által jegyzett Magyar mesék lázadó lányoknak ismert mesei narratívákat követve beszél 25 lenyűgöző teljesítményű magyar nőről, Czinka Pannáról, Hugonnai Vilmáról, Gobbi Hildáról, Ország Liliről vagy Péterfy Boriról lényegre törően egyedi stílusú portrék kíséretében, melyeket Hitka Viktóriától Rofusz Kingáig 12 illusztrátor rajzolt.

A magyarországi „nőügyekről” szóló közbeszéd

tökéletesen szembemegy

azzal a nőképpel, a nők társadalomban elfoglalt szerepével, amelyet e könyvek tükröznek.

false

 

Hatalmas ellentmondást generálnak a régmúlt vagy a jelenkor példaként felmutatott nőalakjai történeteit bemutató könyvek, és az aktuális, általános magyar férfi-női szerepek.

Az egyenjogúság elismerésén aligha segítenek hathatósan ezek vagy a hasonló mesekönyvek, de fontos gesztus a megjelenésük, és eszközként szolgálhatnak a gyerekek neveléséhez. Nem nagyon valószínű ugyanis, hogy a közoktatás keretei között efféle történetekkel találkoznak a diákok. Az erős, bátor, sikeres nő képét nem annyira propagálja ugyanis az a magyar kormányzat, amelynek csak szülőgépekre van szüksége.

Fodor Marcsi–Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő. Bookline, 2018, 208 oldal, 3999 Ft; Kiss Judit Ágnes–Mesterházi Mónika–Miklya Luzsányi Mónika–Molnár Krisztina Rita–Szabó T. Anna–Tóth Krisztina: Magyar mesék lázadó lányoknak. Móra Könyvkiadó, 2018, 112 oldal, 2999 Ft

(A cikk eredetileg a Magyar Narancs 2019. április 4-i számában jelent meg.)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.