Ezért nem költenek tömegek kultúrára

Gazdaság

De miért nem? Hiszen a legtöbbünknek van igényünk a minőségi szórakozásra, nem lehet elegendő az ostoba sorozat a tévében. Mennyibe kerül a rendszeres kultúrafogyasztás, hányan engedhetik meg maguknak azt az életszínvonalat, amibe ez belefér?

Legalább 500, de inkább 600 ezer forint – ennyi nettó jövedelem kell havonta ahhoz, hogy az embernek beleférjen hetente, havonta egy kis színház, mozi, könyv, kulináris élmény és valami sport, szervezett mozgás, kényeztetés. Soknak tűnik, de érdemes végigvenni, hogy jön ki, hogy mit is jelent jómódú polgárnak lenni, és miért kellene ekkora összeg ahhoz, hogy rendszeresen járjon valaki kiállításra, színházba, étterembe és könyvesboltba.

Keretek

Abból indultam ki, hogy a képzeletbeli emberünk havonta befizeti a számláit, a kábeltévé, a telefon és a streamingszolgálatók díját, megveszi a bérletet, mondjuk költ valamennyit az autójára, félretesz a nyugdíjas évekre és esetleges középtávon felmerülő kiadásokra, mint hűtőcsere, új kabát, kiskutya műtétje. Nem számoltam azzal, hogy hitelt kell törlesztenie, de természetesen ez is része lehet egy átlagos házi költségvetésnek.

Olyan életet él, hogy nem kell megnéznie, belefér-e egy kávé valami puccos helyen. Havonta egyszer-kétszer étterembe megy, néha egy jobb helyen reggelizik a legyártott szendvics elrágása helyett. Nem él nagy lábon, nincs Hermés táskája, de még Louis Vuitton pólója sem, a belvárosban villamosra vagy metróra száll – vagy buszra, ha nem Budapesten él, hanem mondjuk Pécsett vagy Győrben. Egy személyre számoltam a költségeket, vagyis ebben nincs benne plusz két gyerek, akik mindig mindent kinőnek, elhagynak, szétrúgnak, nincs benne különóra, szakkör vagy fogszabályozás.

Ilyen körülmények között számára természetes a szórakozás, a színház, mozi, kiállítás, és ezekre rendszeresen költ is. Nem vagylagosan – vagy vacsora vagy színházjegy – és esetlegesen. Ha igazán érdekli egy kiállítás, elmegy érte Bécsbe vagy akár Münchenbe, Amszterdamba is. Megvesz egy könyvet akkor is, ha háromkötetes és húszezer forint. Úgysem írnak minden héten ezer oldalt a kedvenc irói. Előfizet egy-két lapra, támogat valamilyen civil szervezetet, alapítványt.

Ezek nem luxusszintű dolgok, egy felsőközéposztálybeli értelmiségi mindennapjainak része kellene legyen az imént felsorolt tételek minden eleme.

Matek

Számszerűsítve mindez az alábbiak szerint néz ki; egy főre számoltam, ami nem jelenti azt, hogy két főre kétszer ennyi, csak egyszerűbbé teszi a számolást. A rezsire, díjakra, számlákra bérlettel, Netflix-szel együtt 100 ezer forintot számolhatunk havonta. Újabb nagyjából 100 ezer forint a havi költés élelmiszerre és a háztartás körüli ügyekre, mint tisztítószer, konyhatörlő, kaspó az átültetett virágnak.

Ha van a háztartásban autó, ha polgárunknak van hitele, az újabb kiadás. Az autó átlagos havi költsége nagyban függ attól, hogy mindenhová autóval jár, vagy a városon belül szinte sehova. Erre valamivel kevesebbet, 80 ezret számoltam. Havi egy fodrász, egy kozmetikus, rendszeres jógaóra vagy masszázs legalább 50-60 ezer forint.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.