Putyinnak évek óta üzemel a saját digitális hadserege, amilyenről Orbán csak álmodik

Külpol

A magyar kormány az ukrán dezinformációval harcol épp, miközben még attól is elzárkózik, hogy az orosz propagandáról közös állásfoglalást adhasson ki az Európai Parlament. Pedig lenne miről beszélni.

Vasárnap egy nagy karizmatikus rendezvény során Orbán Viktor úgy döntött, beszáll az internetbe a Harcosok Klubja névre hallgató, általa csak „digitális hadseregnek” hívott aktivistacsoporttal. Hivatalosan az lesz a feladat, hogy jó sokat kommenteljenek és töltsenek fel véleményvideókat az internetre, ugyanis a Fidesz már megint úgy érzi, kisebbségben van valahol. Történik ez annak ellenére, hogy a kormánypárt már a 2022-es választásokon is leuralta az online teret, a Magyarországon egyeduralkodónak számító Facebookot és az Instagramot futtató Metánál azóta is döbbenetes pénzeket szórnak el saját „véleményvezéreik” terjesztésére, de ott volt minden sarokban a Fidesz a Youtube-on is – a TikTok akkor még nem volt megkerülhetetlen. Talán a politikai hirdetések tudatos visszaszorítása miatt tűnhet úgy, hogy ez már nem elég: saját tartalmak kellenek. 

Az internet megszállása viszont nem új jelenség, ahogy a digitális hadsereg sem az: mint már annyiszor látható módon a különféle elnyomó törvények adoptálásával, ez az ötlet is az orosz világban tudott igazán kisarjadni, a módszerek pedig épp annyival kifinomultabbak a Facebookon egyenkommentelő kisnyugdíjasok bevetésénél, mint amennyivel nagyobb tétekben játszik egy moszkvai oligarcha Mészáros Lőrincnél.

A magyar kormányzati nyilvánosságban az ukrán propaganda az országra leselkedő legveszélyesebb dolog, ami két dolgot fed el: egyrészt azt, hogy mi a valódi, valószínűleg létező ukrán propaganda, másrészt pedig az orosz propaganda létezését. Ez utóbbit konkrétan nem tartja problémának a Fidesz egyetlen tagja sem, a szuverenitásvédelmi törvények és hivatalok sokasága pedig egyáltalán nem tér ki arra, hányféle módon és fórumon mérgezi a tudatot, sőt, Orbán Viktor nem egyszer szemrebbenés nélkül terjesztett már orosz forrású álhírt – amelynek leleplezését viszont a kormányközeli Nézőpont Intézet „ukrán propagandának” titulálta. 

Ha kicsit túllépünk a határainkon, akkor viszont már másnak tűnik a helyzet: „Oroszország globális dezinformációs háborút vív, hogy igazolja Ukrajna ellen elkövetett szörnyű bűncselekményeit, és a háborúról szóló diskurzust a saját javára befolyásolja, többek között hamis történelmi narratívákkal igyekszik megfosztani Ukrajnát az igazságszolgáltatástól, és hamisan náciknak vagy náciszimpatizánsoknak bélyegzi az ukránokat” – áll az Európai Parlament (EP) egy 2025. január 23-án elfogadott állásfoglalásában, amelyet „Oroszország dezinformációja és történelemhamisítása” ellen fogadtak el 480 szavazattal. A szöveg egyértelműen kijelenti, hogy Oroszország „a közösségi média vagy korrupt politikai szereplők segítségével” igyekszik destabilizálni a demokráciákat, megosztani Európát, nagyrészt „titkos online forrásokat, bothálózatokat és influenszereket fizetve a dezinformáció terjesztésére”. A fideszes EP-képviselők egyáltalán nem szavaztak erről az állásfoglalásról, majd a kormánynak tetsző felmérésekben és „tanulmányokban” utazó Nézőpont Intézet az erről szóló híreket is rátette arra a listára, amik a szerintük ukránpárti dezinformációt tartalmazó cikkeket gyűjtik

Az Európai Unió – miután a Meta és az X is kiszállt az álhírekkel folytatott harcból Donald Trump második hatalomra jutása után – kis túlzással utolsóként folytat harcot a hülyeség korlátlan terjedésével szemben, többek közt ennek köszönhetően derült fény arra, mekkora energiákat fordít az orosz állam a saját „harcosok klubjára”. Idén januárban megszületett egy tanulmány az AI Forensics, a Check First és a Reset Tech közreműködésével, amely megállapította, hogy csak a Meta 2023 auguszusa és 2024 novembere közt 338 ezer dollárt kaszált azzal, hogy minimum 8000 fizetett hirdetésnek adott teret, amelyek az Ukrajnának nyújtott európai segélyeket kritizálják. Megállapították, hogy az orosz IT-szervezet, a Social Design Agency (SDA) írta a propagandahirdetéseket. Az SDA-t 2023 júliusában az Európai Unió, 2024 márciusában az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma, majd 2024 októberében az Egyesült Királyság is szankcionálta, de a Meta továbbra is lelkesen fogadta be a hirdetéseket az orosz állami ügynökségtől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.