MaNcs 37. évf. 21. sz. (2025-05-21)
Magyarország még függetlennek nevezhető sajtójának online orgánumai rendszeresen próbálnak pártunk és kormányunk különféle rendezvényei, díszszemléi alkalmából interjúkat kicsikarni vezetői, középvezetői, kisfőnöki szintű fideszes politikusoktól arra hivatkozva, hogy a rendesen beadott interjúkérelmeikre sosem érkezik válasz, s hátha így elkaphatják egy értelmes, emberi szóra az épp’ az úr színe elé járulókat.
Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.
A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.
A zsarnokságot lehet a törvények mögé bújva, a jogszerűség nevében is gyakorolni. Ilyenkor a zsarnok épp azokkal az eszközökkel végez az ellenfeleivel, amelyeknek a védelmüket kellene szolgálniuk. A felismerés Montesquieu-től származik, aki a köztársaság bukása és a császárság megszilárdulása közötti átmeneti állapotot mutatta így be.
Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.
Több mint 1,5 millió szavazattal kapott kevesebbet a romániai elnökválasztás első fordulójában a függetlenként indult Nicuşor Dan az élen végzett szélsőjobboldali jelöltnél, George Simionnál, akit aztán a másodikban majd’ 830 ezer szavazattal megelőzött. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk az egykori kisebbségügyi miniszterrel.
Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.
A hazai transznemű emberek kétharmadát kezelő orvost és kollégáját négy hónapja fogva tartja a rendőrség. A nyomozók a tanúként kihallgatott pácienseknek azt mondták, ez az eljárás nem ellenük irányul. Ám amióta tart, a többi orvos bizonytalansága és a megváltozott szabályok miatt ezek az emberek nehezen jutnak hozzá a gyógyszereikhez.
Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a színskála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.
Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.
Mi történik egy amerikai filmben, ha hirtelen el kell rejteni valamit vagy valakit?
A gyász furcsa tudatállapot; egyfelől természetes folyamat, el kell telnie elkerülhetetlenül, lerövidíteni, enyhíteni nem lehet.
„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.
A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.
Május elején jelent meg Kurtág György Játékok című antológiájának komplett felvétele, amely 2022 és 2024 nyarán készült Budapesten, a szerző jelenlétében. A nemzetközi kortárs zenei szcéna egyik legfoglalkoztatottabb zongoristájával beszélgettünk a kottán túli dimenziókról, a Párizsba beszivárgó magyarokról, az előadóművész tabula rasájáról és az egzotikus hangrendszerek tantervi bevezetéséről is.
Wagner! – vágnánk rá azonnal, de azért ez nem ilyen egyszerű.
A fogyatkozó és öregedő közönség komolyan veszélyezteti a műfaj túlélését. A hallgatóság utánpótlásának nehézsége azonban egyáltalán nem új keletű probléma; már a 19. században is küszködtek vele. Utánajártunk, milyen megoldási lehetőségek léteznek, és hogyan próbálják a hazai közönséget a koncerttermekbe vonzani.
Csúnya, idegen, nem lehet fütyülni, még szeretni sem nagyon – ilyen képzetek és tévképzetek élnek a kortárs zenéről. És ki hibáztatná az így vélekedőket?
A szerző ebben a lebilincselő könyvben egy elvarázsolt szigetről mesél.
Egy arisztokrata kislány, Putti Amália a színház bűvöletébe került egy olyan korban, amikor az ő társadalmi köreiben ez nagyon nem volt megengedett.
A négykezes zongorázás talán a kamaramuzsikálás legbensőségesebb formája: a két előadó nemcsak a zeneművet, hanem a kottát és a hangszert is megosztja egymással.
A lövöldözős filmekben – úgy értem, amelyekben csak lövöldöznek – nyilván nem a történet, hanem a koreográfia, utána meg a díszlet számít, olykor a jelmez.
A Mclusky az ezredforduló utáni noise-rock meghatározó zenekara volt.
A Texasi láncfűrészes-sorozat a hatodik részben mutatja be fő gonosza, Bőrpofa múltját.
Virginia Woolf azonos című műve és egyéb szövegei felhasználásával, illetve a személyisége által inspirálva írta a darabot Vass, aki már előző darabjával, az Emese álmával is a női egyenjogúság problematikáját boncolgatta.
Amíg a 2000-es évek közepén induló gitárzenekarok többsége ellőtte a puskaporát az első egy-két lemezével, addig Faris Badwanék fokozatos javulást követően a harmadik albumukkal.
Haláláig, 2007-ig a keresztényi alázat és a kimeríthetetlen emberi jóság jelképe volt honfitársai szemében. Aztán 2024 nyarán fény derült mindazokra a kegyetlen szexuális visszaélésekre, amelyeket a volt kapucinus szerzetes, a szegények és hajléktalanok istápolója, az Emmaüs jótékonysági hálózat alapítója, a franciák „eleven lelkiismerete” követett el.
A Kelenföldi pályaudvar utasforgalma a 4-es metró bűvöletében zajlik.
