Gőgös Gúnár Gedeon és Mosó Masa megalkotója – 95 éve született Varga Katalin

  • narancs.hu
  • 2023. március 26.

Sorköz

Lírában és prózában is maradandót alkotott. Meséi, versei révén generációk ismerkedtek meg játékos keretek között az olvasás varázslatával és a nyelvtan játékosságával. Könyveit ma is használják az óvodai nevelésben és az általános iskolai oktatásban. Saját gyermekeiről, azok barátairól mintázott alakjai ma is élő, szeretnivaló figurák a 21. századi gyerekolvasók számára.

1928. március 26-án született Budapesten. Legismertebb művei gyerekirodalmi alkotások: Gőgös Gúnár Gedeon, Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő – Kaland a szófajok birodalmában. A gyerekkönyvek mellett felnőtteknek is írt, verseskötetei mellett regényei is megjelentek. 1976-ban József Attila-díjat kapott.

Közgazdásznak készült, kulturális szakember, majd szerkesztőségi munkatárs lett, 1953-tól nyugdíjazásáig a Szépirodalmi Könyvkiadónál dolgozott, ebből több mint egy évtizedet főszerkesztőként.

Első könyve A megszökött gyerekkor című verseskötet volt 1960-ban, ezt követte a Gőgös Gúnár Gedeon 1962 karácsonyán. A könyv alapját a szerző olvasási nehézségekkel küzdő fiának készített segédanyagai szolgáltatták, melyet egy kollegája juttatott el a Móra Kiadóhoz. Az anyagokból készült kötet óriási siker lett, mára az 55. kiadásnál tart, míg kötetpárját, az 1968-ban először megjelent Mosó Masa mosodáját a 43. kiadásban olvashatjuk.

 
Varga Katalin meseíró
Fotó: Csigó László
 

A Gőgös Gúnár Gedeonról ezt írja egyik olvasója a moly.hu-n: „Gyerekkori kedvenc. Elsős korunkban már olvastuk ezeket a tüneményes meséket. Kellőképpen nagyok voltak a betűk, hogy megkönnyítsék az olvasást, a hosszú-rövid magánhangzókat, lehetséges helyesírási problémákat piros betűkkel jelezték. Nem volt zavaróan feltűnő, de segített… Amolyan segéd-olvasókönyvnek számított akkoriban. Gyerekeim is imádták kicsiként, most pedig unokáimnak vettem meg boldogan az új kiadást.

Varga Katalin súlyos beteg férje ápolása miatt zárkózottan élt. Otthon szerkesztett, az élet eseményeit gyerekei vitték haza számára az óvodából, iskolából, ezért is lettek karakterei – például a Barátom, Bonca és a Piskóta szereplői – élő, hétköznapi, mégis az olvasóban sokáig nyomot hagyó egyéniségek.

Alkotásait egy kivételével mind írógépen írta, melyet unokája, a művészi hagyatékát dalfeldolgozásokkal tovább vivő Tarján Veronika, a Veronaki zenekar megálmodója és énekesnője őriz otthonában.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.