Agatha Christie regényeit is „átszerkeszti” a kiadó

  • narancs.hu
  • 2023. március 26.

Sorköz

Az egyik áldozat a Halál a Níluson.

A HarperCollins kiadó az 1920 és 1976 között írt Poirot- és Miss Marple-történeteket az új kiadásban „átszerkesztve” jelentette meg – írja a 24.hu

Olyan szövegrészeket húztak ki illetve írtak át, amelyekről a kiadó azt gondolja, sértheti bizonyos emberek érzékenységét. Az etnikai hovatartozásra való utalásokat is kivették. Különösen azoknál a részeknél figyelt erre a szempontra a kiadó, amelyeknél Agatha Christie hősei olyan szereplőkkel találkoznak, akik az Egyesült Királyságon kívülről jönnek. 

A 24.hu emlékeztet, korábban ugyanilyen szempontok alapján írták át Roald Dahl és Ian Fleming regényeit, eredetileg azzal a szándékkal, hogy ne maradjon a művekben nemi hovatartozásra vonatkozó, sértő utalás.

Dahl könyveinek átszerkesztése miatt akkor Salman Rushdie is cenzúrát kiáltott, a brit miniszterelnök, Rishi Shunak is véleményt nyilvánított.

Agatha Christie átszerkesztett regényei közül a Telegraph példaként említi az 1937-es Halál a Níluson című könyvet. A műben az egyik szereplő panaszkodik, hogy egy csapat gyerek zaklatja őt.

Az eredeti szöveg szerint ezt mondja: 

„visszajönnek és bámulnak, és bámulnak, és a szemük egyszerűen undorító, és az orruk is, és nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket.”

Az új kiadásban ez így szól:

„Visszajönnek és bámulnak, és bámulnak. És nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket.”

Az 1964-es Rejtély az Antillákon új kiadásában már nem olvasható az amatőr detektívnek az a megjegyzése, hogy rámosolyog a szállodai dolgozó, és „olyan szép fehér fogai” vannak.

A 24.hu azt írja, a Christie-regények tartalmát most először változtatják meg, de ami az 1939-ben írt Tíz kicsi négert illeti, ezen az eredeti címen utoljára 1977-ben jelenhetett meg a könyv, azóta az And Then There Were None (És már egy sem maradt) címen adják ki.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.