Agatha Christie regényeit is „átszerkeszti” a kiadó

  • narancs.hu
  • 2023. március 26.

Sorköz

Az egyik áldozat a Halál a Níluson.

A HarperCollins kiadó az 1920 és 1976 között írt Poirot- és Miss Marple-történeteket az új kiadásban „átszerkesztve” jelentette meg – írja a 24.hu

Olyan szövegrészeket húztak ki illetve írtak át, amelyekről a kiadó azt gondolja, sértheti bizonyos emberek érzékenységét. Az etnikai hovatartozásra való utalásokat is kivették. Különösen azoknál a részeknél figyelt erre a szempontra a kiadó, amelyeknél Agatha Christie hősei olyan szereplőkkel találkoznak, akik az Egyesült Királyságon kívülről jönnek. 

A 24.hu emlékeztet, korábban ugyanilyen szempontok alapján írták át Roald Dahl és Ian Fleming regényeit, eredetileg azzal a szándékkal, hogy ne maradjon a művekben nemi hovatartozásra vonatkozó, sértő utalás.

Dahl könyveinek átszerkesztése miatt akkor Salman Rushdie is cenzúrát kiáltott, a brit miniszterelnök, Rishi Shunak is véleményt nyilvánított.

Agatha Christie átszerkesztett regényei közül a Telegraph példaként említi az 1937-es Halál a Níluson című könyvet. A műben az egyik szereplő panaszkodik, hogy egy csapat gyerek zaklatja őt.

Az eredeti szöveg szerint ezt mondja: 

„visszajönnek és bámulnak, és bámulnak, és a szemük egyszerűen undorító, és az orruk is, és nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket.”

Az új kiadásban ez így szól:

„Visszajönnek és bámulnak, és bámulnak. És nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket.”

Az 1964-es Rejtély az Antillákon új kiadásában már nem olvasható az amatőr detektívnek az a megjegyzése, hogy rámosolyog a szállodai dolgozó, és „olyan szép fehér fogai” vannak.

A 24.hu azt írja, a Christie-regények tartalmát most először változtatják meg, de ami az 1939-ben írt Tíz kicsi négert illeti, ezen az eredeti címen utoljára 1977-ben jelenhetett meg a könyv, azóta az And Then There Were None (És már egy sem maradt) címen adják ki.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.