Agatha Christie regényeit is „átszerkeszti” a kiadó

  • narancs.hu
  • 2023. március 26.

Sorköz

Az egyik áldozat a Halál a Níluson.

A HarperCollins kiadó az 1920 és 1976 között írt Poirot- és Miss Marple-történeteket az új kiadásban „átszerkesztve” jelentette meg – írja a 24.hu

Olyan szövegrészeket húztak ki illetve írtak át, amelyekről a kiadó azt gondolja, sértheti bizonyos emberek érzékenységét. Az etnikai hovatartozásra való utalásokat is kivették. Különösen azoknál a részeknél figyelt erre a szempontra a kiadó, amelyeknél Agatha Christie hősei olyan szereplőkkel találkoznak, akik az Egyesült Királyságon kívülről jönnek. 

A 24.hu emlékeztet, korábban ugyanilyen szempontok alapján írták át Roald Dahl és Ian Fleming regényeit, eredetileg azzal a szándékkal, hogy ne maradjon a művekben nemi hovatartozásra vonatkozó, sértő utalás.

Dahl könyveinek átszerkesztése miatt akkor Salman Rushdie is cenzúrát kiáltott, a brit miniszterelnök, Rishi Shunak is véleményt nyilvánított.

Agatha Christie átszerkesztett regényei közül a Telegraph példaként említi az 1937-es Halál a Níluson című könyvet. A műben az egyik szereplő panaszkodik, hogy egy csapat gyerek zaklatja őt.

Az eredeti szöveg szerint ezt mondja: 

„visszajönnek és bámulnak, és bámulnak, és a szemük egyszerűen undorító, és az orruk is, és nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket.”

Az új kiadásban ez így szól:

„Visszajönnek és bámulnak, és bámulnak. És nem hiszem, hogy igazán szeretem a gyerekeket.”

Az 1964-es Rejtély az Antillákon új kiadásában már nem olvasható az amatőr detektívnek az a megjegyzése, hogy rámosolyog a szállodai dolgozó, és „olyan szép fehér fogai” vannak.

A 24.hu azt írja, a Christie-regények tartalmát most először változtatják meg, de ami az 1939-ben írt Tíz kicsi négert illeti, ezen az eredeti címen utoljára 1977-ben jelenhetett meg a könyv, azóta az And Then There Were None (És már egy sem maradt) címen adják ki.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.