Nagyon jól nézett ki a négy csillogó busz Karácsony Gergely főpolgármester háta mögött, aki tegnap délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze a kelenföldi buszgarázsba. Azt csak a beavatottak vagy a környéken gyakran jövő-menő lakosok tudják, hogy a garázs mögött, a Nagyszőlős utca felőli oldalon már nem annyira impozáns a járműpark, itt vannak ugyanis a kibelezett, soha már egy métert megtenni nem tudó darabok, amikből talán még ki lehet szedni ezt-azt, hogy a tíz-húsz éves buszok elguruljanak. De érthető, hogy nem ezeket tolták be indusztriális díszletnek a Hamzsabégi úti garázsba. És nagyjából ez volt az egyetlen dolog, aminek értelme is volt hétfőn este.
A konfliktus
A rendkívüli közgyűlést azért hívta össze a főpolgármester, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön, a kormányinfón azt mondta, akkor nyújt segítséget a kormány a fővárosnak, ha a közgyűlés hivatalosan is megállapítja a fizetésképtelenséget. Erről kormányhatározat is készült, amelyben a kabinet kijelentette: elkötelezett amellett, hogy a közszolgáltatások és a közlekedés zavartalanul működjenek.
Ez kábé olyan, mint amikor Moszkva kijelenti, hogy elkötelezett a béke mellett, aztán ezt nyomatékosítandó útnak indít néhány száz rakétát random ukrán lakóházak felé. Hiszen miközben a kormány épp elköteleződött, inkasszált is a főváros számlájáról 6 milliárd forintot, mely összeget jogerős bírósági ítéletek szerint nem vonhatott volna el. És nem csak 6 milliárdról van szó: csak az idei évre nézve 33 milliárd forintról, ennyi hiányzik hozzávetőleg a város kasszájából év végére. Ez egyebek mellett az immár jogerősen jogtalanul beszedett szolidaritási adóból, ki nem fizetett támogatásból és el nem utalt beruházási kiadásból jött össze.
Karácsony Gergely a közgyűlésen olyan határozatot kívánt elfogadtatni, amelyben üdvözli, hogy a kormány hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, így a főváros működése és működtetése nem kerül veszélybe, ugyanakkor leszögezi, hogy az önkormányzatiság nem sérülhet. Korábban már volt ilyen határozat, abban az szerepelt, hogy kívánatos lenne, ha tárgyalnának, szóval ha úgy vesszük, egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, hiszen már üdvözöljük a tárgyalást (Szia, tárgyalás!).
A közgyűlés erősen foghíjas volt, mert a Tisza képviselői nem mentek el, szerintük ugyanis ez pusztán politikai játszadozás – és nem is tévedtek amúgy nagyot. Ezzel viszont újra előállt az a helyzet, amit már elég jól ismernek, akik követték az új közgyűlés munkáját: a Fidesz-frakció éktelen baromságokat és hajmeresztő képtelenségeket fogalmaz meg, a Karácsony mellett álló néhány közgyűlési tag és a Podmaniczky Mozgalom ezekről megállapítja, hogy baromságok és képtelenségek, mindeközben Karácsony és Vitézy összebalhézik – ennek intenzitása erősen változó –, a Tisza pedig vagy nem szavaz, vagy kivonul, vagy el se megy. Ez akkor változik, ha az utolsó utáni pillanatban kell elfogadni a költségvetést, egy folyószámlahitelt vagy mikulássapkából kell kihúzni a neveket karácsonyra. Mert akkor a Fideszt leszámítva mindenki megtalálja az igen gombot – a karácsonyi húzáson azért ők is részt vettek.
A bábjáték
Az egészben az a kellemetlen, hogy a tét egyre nagyobb, a politikai felhangok pedig folyamatosan elnyomják a szakmai, városvezetési szempontokat és a taktikai megjegyzéseket, már ha vannak ilyenek. Bár mindenki tudta, hogy nincs komoly tétje ennek a határozatnak, azért mindenki szépen végigjátszotta a szerepét, és közben vagy háromszor elhangzott: mégis kinek fontos ez a város?
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője mint nemzetmentő nagyasszony elmondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy 27 ezer alkalmazott, a hozzátartozóik, sőt hárommillió várost használó ember ne szenvedjen hátrányt. Elsorolta, hány százmilliárd forintot költött a kormány a fővárosra, kiemelve a Déli Körvasutat, villamosfejlesztést – mintha a nemzeti szintű beruházások afféle ajándékok lennének Budapestnek. Kísértetiesen hasonlított ez az érvkészlet arra, amit a hétvégén a nyíregyházi tiszás jelölt ellen a Fidesz felvonultatott: a kormány egy rahedli pénzt adott a városi állatkertnek, erre a vezetője a Fidesz ellen fordul, ez skandallum. Itt a hálátlan Budapest nem köszöni meg a sok jót, pedig hát a kormány a lelkét is kiteszi ezért a városért.
A Fidesz ajánlata szerint minden cech ki lesz fizetve, ha a főváros írásba adja, hogy csődbe ment, a kormánypárti frakció ezzel javasolta kiegészíteni a határozatot. Erre azt mondta Vitézy Dávid, hogy nem fognak letérdelni, kezet csókolni azért, hogy visszakapják azt annak a pénznek egy részét, ami eleve jár. Ezzel szemben sokkal keményebben kellene fellépni a kormánnyal szemben, erőt kellene demonstrálni, például nem kellene kifizetni az MVM-nek vagy a Molnak a számlákat, aztán majd lesz valami. Ez már Karácsonnyal szembeni kritika volt, aki Vitézy szerint tárgyalásokat remél a kormánnyal, miközben nem történik semmi.
Végül bekerült néhány módosító a szövegbe, amelyek érdemben nem befolyásolnak semmit. Az így összerakott határozatot a közgyűlés végül elfogadta. A Fidesz fizetésképtelenségről szóló módosítása, illetve a DK javaslata, amely a 2036-os olimpia elvi támogatásának visszavonásáról szólt, azonban nem kapott többséget. A következő közgyűlés december 17-én lesz.
A feladat
A valódi kérdés az, hogy a 2026-os költségvetést és a technikai működéshez szükséges határozatokat sikerül-e majd megszavazni az elkövetkező néhány hétben. Mert ezeken áll vagy bukik a főváros helyzete. Budapest 40 milliárd forint keretű folyószámlahitellel rendelkezik, amit várhatóan nem is fog teljes mértékben kihasználni a város. Tehát szó sincs fizetésképtelenségről. Eddig tartott a jó hír. Mert
ahhoz, hogy ez így is maradjon, az kell, hogy a közgyűlés decemberben megszavazzon egy újabb folyószámlahitelkeretet.
A stabilitási törvény értelmében ugyanis az önkormányzatok nem görgethetik tovább egyik évről a másikra az adósságukat, nem lehet ezt a tételt átütemezni. Ez tehát az egyik kockázat. A másik kockázat a költségvetés, hiszen arról is tárgyalni kell. És ezekben a kérdésekben a Tiszának már muszáj lesz állást foglalnia.
A mostani színjáték arra volt jó, hogy egyértelművé vált a Fidesz szándéka: a Tisza és az ellenzék összemosása és Budapest csődje. A főváros bedöntése kettős győzelem lehetne a számára: egyrészt elesne végre a bűnös város, úja a Fidesz irányítása alá kerülne, másrészt kitűnő fegyverként is lehetne használni. Hiszen ha a főváros csődöt jelent, Sára Botond, a kormányhivatal elnökének közreműködésével a Fidesz visszaveszi a vezetését, ezzel együtt pedig teli lehet plakátolni az országot azzal, hogy Karácsony és Magyar Péter együtt csődbe vitték Budapestet. Szevasz.
Nyilvánvaló, hogy ezt a Fideszt leszámítva mindenki el akarja kerülni. A Tisza nem szállhat be ebbe a játékba, ezért ismét kockáztatni volt kénytelen és távol maradt. Eközben Vitézy Dávid kikényszerítette Karácsony Gergelyből, hogy a főváros nincs és nem is lesz fizetésképtelen helyzetben, így védve a saját hátsóját, majd besorolt a főpolgármester mellé. Mindezeken túl Kiss Ambrus, a városháza főigazgatója elmondta a lényeget: meg kell szavazni a költségvetést, emellett a működéshez meg kell majd szavazni az újabb határozatot az újabb folyószámlahitelről. Azzal márciusig el lehet lenni, amikor befolyik az iparűzési adó. A többit meg meglátjuk.
