Könyv

Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

  • Karafiáth Metta
  • 2020. december 2.

Sorköz

Mintha egy feszes tempójú film peregne a szemünk előtt: 1978-ban járunk egy szovjet laboratóriumban, ahol Rudolf Ivanovics Majer elmélyülten végzi pestissel kapcsolatos kutatásait.

Majd jön egy telefon, hogy azonnal induljon Moszkvába, és prezentálja az addigi eredményeket. Egy rossz mozdulat, egy félrecsúszó maszk és Rudolf máris két lábon járó vírusgazdaként száll fel a vonatra. Vakcina nincs. Csak a gyomorideg. Snittről snittre haladunk előre, és nem csupán a vírus terjedésének vagyunk szemtanúi, hanem egy elnyomásra épülő rendszer embertelen könyörtelenségének és az ember törékenységének is.

Ahogy lendül előre a történet, egyszerre bomlik ki előttünk a kontaktkutatás eszeveszett hajszája és folynak össze a legkülönbözőbb sorsok, pánikreakciók és a tehetetlenséget követő belenyugvás. Nem véletlen a filmes érzésünk: Ulickaja egy 42 éves szövegéhez nyúlt vissza, amelyet egy forgatókönyvíró-kurzus felvételijére készített. És otthon van ebben a világban, ügyesen vezeti a pörgős történetet. A leírások lényegre törők, tömörek, képiségük erős, egyszerre teremtenek hangulatot és villantják fel a belső történéseket. A pártfegyelem árnyékában gyors egymásutánban felvillanó emberi sorsok pedig messze túlmutatnak a vírusveszélyen: egy félelemre, látszatra, ki- és elhallgatásra épülő rettenetes állam természetét tükrözik. Áthallásos régi szöveg, s ettől még félelmetesebb, még ismerősebb. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.