Mit mondhat a pszichológia a létezésről?

Sorköz

Hiánypótló, átfogó és ambiciózus munka a Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába című kötet – az emberi létezés lélektani összefüggéseit tárgyalja eszmetörténeti és gyakorlati kontextusban.

Ahogy azt a Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába felütésében a szerző, Kőváry Zoltán megjegyzi, a fenomenológia és a hermeneutika a kezdetektől fogva kapcsolatban áll a XX. századi egzisztencializmussal, ezért nem meglepő, hogy ezek az elmúlt pár évtizedben együtt tértek vissza a lélektan világába, és a humán tudományos pszichológia fontos és immár jóval elfogadottabbnak tekintett episztemológiai és módszertani alapjait képezik.

Ez a könyv egyfajta bevezetés az egzisztenciális pszichológiába; ezekre a fejleményekre reflektálva született, annak reményében, hogy hasznos és részletes bevezetést nyújthat a téma iránt érdeklődő pszichológushallgatók, segítő szakemberek és mélyebb önismeretre vágyók számára, akik nem félnek szembenézni az emberi létezés nehezebb, sokszor tragikusabb oldalával sem.

Az első fejezet a pszichológia és az egzisztencializmus történeti megalapozottságát és kapcsolatát elemzi, áttekintve olyan szerzők hozzájárulását, mint Kierkegaard, Nietzsche, Jaspers, Heidegger, Buber, Sesztov, Bergyajev, Ortega y Gasset, Sartre, Camus, Schopenhauer, Bergson, Scheler, Tillich és még sokan mások. Ezután következik a második fejezetben az egzisztenciális pszichológia ismeretelméleti gyökereinek bemutatása, Husserl, Schleiermacher, Dilthey hozzájárulásait követve, majd az irodalmi hatások: Dosztojevszkij, Kafka, Rilke és Ibsen munkásságának kapcsolódásait fejti ki a szerző. A pszichiátria és a pszichoanalízis hatása is alapvető: különösen látványos a híd a pszichoanalízis és a humanisztikus pszichológiai megközelítések között – Freud, Otto Rank, Jaspers, Minkowski gondolatai kerülnek itt elő. Ugyanígy a fenomenológiai pszichiátria az antropológiai irányzatok és a „szellemtudományos lélektan” párhuzamos és egymást megtermékenyítő interakcióját is megismerhetjük ebből a fejezetből.

 

A harmadik és negyedik fejezetben kerül sor az egzisztenciálpszichológia irányzatainak részletes bemutatására, úgymint a daseinanalízis, a logoterápia és az egzisztenciál-humanisztikus irányzat, a fenomenológiai és sorsanalízis, valamint az egzisztenciálpszichológia emberképének ismertetésére. A szorongás, a szenvedés, a felelősség, az idő, az autentikus lét, a szeretet, a halálhoz való viszony, a szelf-percepció és reprezentációi és a felismert szükségszerűségből következő proszociális cselekvés szabadsága, amelyek leginkább jellemzik létünk pszichológiájának sarokköveit.

Végül a könyv utolsó részében a szerző az egzisztenciális szemlélet visszatérését mutatja be a XXI. század elején, a zárófejezet pedig századunk új kihívásainak hatásával foglalkozik, amikor is a klímaválság, a járványok, a liberális demokráciák nehézségei, az atomháború ismételt rémképe újra elbizonytalanítja a jövőnket.

Felmerül a kérdés, hogy van-e hatása az egzisztenciális pszichológiának a kliensekkel való tanácsadói és terápiás munkára. Ahogy azt már Karl Jaspers száz évvel ezelőtt kifejtette, az egzisztenciális lét dilemmáinak megvilágosítása alapjában nem feladata a pszichoterápiás munkának, ám a pszichoterapeuta és páciense óhatatlanul eljutnak az egzisztenciális kérdésekig, és ilyenkor

a terapeuta – ha tud róla, ha nem, ha szeretné, ha nem – „a létezést megvilágosító filozófussá válik”.

A könyv minden pszichológus és pszichoterapeuta szakembernek ajánlható, de ugyanígy a laikus olvasó és a társszakmák képviselőinek is hasznos, aktuális olvasmány, sőt, elengedhetetlen enciklopédikus mű mindenki könyvespolcán.

Kőváry Zoltán: Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába. Történet, elmélet és alkalmazás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2022, 780 oldal, 8000 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.