Visszhang: könyv

Richard Osman: a Csütörtöki nyomozóklub

  • - sisso -
  • 2021. május 12.

Sorköz

A jó nevű brit producer, műsorvezető és humorista, a BBC One híres vetélkedőjének, a milliós táború Pointless­nek a megálmodója megírta első regényét, mely azonmód nemzetközi bestseller is lett.

A történet roppant egyszerű: a békés angliai falucska nyugdíjasotthonában négy, nyolcvanközeli barát ül össze csütörtökönként, hogy hobbiból megvitassanak néhány megoldatlan bűnügyet néhány pohár vörösborral és némi borzongással.

Osman szellemileg friss és kifinomult ízlésű hősei mintha Agatha Christie valamelyik híresebb regényéből tértek volna vissza. Klubjukban (amely álcából a Beszélgetés a japán operáról néven fut) merülnek el az egykori rendőrfelügyelő, Ron által a régi munkahelyéről kicsempészett döglött aktákban. Elizabeth és Penny átolvassák ezeket, hátha rájönnek, hogy mi kerülte el annak idején a rendőrség figyelmét, Ibrahim, az expszichiáter pedig a bűnözői elme labirintusa felől közelíti a bűnt. Olykor baráti szakértőket is hívnak.

Aztán egy szép napon, ahogy az elkerülhetetlen egy krimiben, kegyetlen gyilkosság történik a közelben. A csapat nem maradhat ki a rejtély megoldásából, meg is vizsgálják, hogy élesben működnek-e a trükkjeik. A kérdés természetesen az, hogy képesek-e elkapni egy gyilkost. A válasz pedig lendületesen, fordulatosan és plasztikusan érkezik, a könyv olvastán el is felejthetjük az életkori diszkrimináció fogalmát, s néha még fel is nyeríthetünk. De vigyázat, Spielberg már megvette a filmjogokat!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.