Küzdelem a birkózószövetséggel

A szőnyeg szélén

Sport

A Váci Forma SE hajdan az ország egyik ígéretes birkózóegyesülete volt az utánpótlás területén, ma már csak papíron működik. A háttérben egy félresiklott együttműködés, valamint a Magyar Birkózó Szövetséggel való pereskedés áll. Utóbbi miatt a klub korábbi vezetőjének gyereke is bűnhődik.

Elküldték egyesületétől a többszörös magyar bajnok és nemzetközi címeket, egyebek mellett junior világbajnokságon bronz-, egyetemi világbajnokságon aranyérmet szerző ifjabb Nagy Pétert. A birkózótól néhány nappal azután váltak meg, hogy a Magyar Narancs megkereste a Magyar Birkózó Szövetséget (MBSZ) abban az ügyben, amelyben a fiatal versenyző édesapja hadakozik az MBSZ-szel. Az idősebbik Nagy Péter 2003-tól irányított egy váci birkózóegyesületet, majd 2010-ben két klub összeolvadása után a Váci Forma SE elnöke lett. Az utánpótlás korosztályokban ki­emelkedő sikereket értek el, 2012-re már több saját nevelésű válogatott is Nagy keze alatt versenyzett. Az egyesületet részben a saját pénzén tartotta fenn, éves szinten 4–5 millió forintot fordított erre, más szülők gyerekeinek is biztosítva a sportolás lehetőségét; a költségek összességében több tízmillió forintra rúgnak.

A növekvő forrásigény miatt Nagy megállapodott az ESMTK Birkózó Szakosztályának elnökével, Losonczi Ottóval. Ennek lényege az volt, hogy a váci egyesület ígéretes birkózóit ifi korosztálytól kezdve (köztük Nagy Péter két fiát) átigazolják a másik klubba, amiért cserébe a pesterzsébeti vállalkozó biztosítja a Váci Forma SE anyagi hátterét, a versenyeztetések, edzőtáborok költségeit. Az együttműködés kezdetben bevált, ifj. Nagy Péter az ESMTK színeiben aratott nemzetközi sikereket. A két egyesületi vezető viszonya is jól alakult egy ideig, ám utóbb megromlott a kapcsolatuk. A viszály következményeként a Váci Forma SE ma már ténylegesen nem működik, nincsenek sem birkózói, sem eredményei.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.