Kijutott a magyar válogatott a foci Eb-re

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. november 13.

Sport

A tegnapi meccsen az utolsó percekben sikerült fordítaniuk Izlanddal szemben.

A magyar labdarúgó-válogatott története során negyedszer kijutott az Európa-bajnokságra, mivel a pótselejtező csütörtöki döntőjében a hajrában fordítva 2-1-re legyőzte az izlandi csapatot a Puskás Arénában.

A zárt kapus találkozón az izlandiak szereztek vezetést a 11. percben, mert Gylfi Sigurdsson könnyen fogható szabadrúgását Gulácsi Péter "bevédte". A 88. percben a csereként beállt Nego Loic egyenlített, majd az Eb-részvételt érő gólt Szoboszlai Dominik lőtte a hosszabbításban.

A négy éve nyolcaddöntős magyar válogatott története során először jutott ki kétszer egymás után a kontinensviadalra. A jövő nyárra halasztott Eb-n a németekkel, a világbajnok franciákkal és a címvédő portugálokkal szerepel majd azonos csoportban, utóbbi kettővel a Puskás Arénában csaphat össze.

A magyar labdarúgó-válogatott egyébként nem végzett az első kettő között a saját csoportjában a 2019-ben lejátszott Európa-bajnoki selejtezőkön, végül negyedikként zártak az Eb-selejtezőkön. Ugyanakkor a Nemzetek Ligája harmadosztályát jelentő C divízióban elért második helyük pótselejtezőt jelentett, Bulgária és Izland legyőzésével így juthattak ki a 2021 nyarára halasztott, részben hazai rendezésű kontinenstornára.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.