"A gyűrűk urát keresi?" - viccelődik a portás, mikor meghallja, hova tartok. Péterfy Sándor Utcai Kórház, A épület, sebészeti osztály - ide fordulnak azok a kórosan elhízott emberek, akik végső lehetőségként a gyomorgyűrű-beültetést választják. Évente már több százan döntenek a műtét mellett: a speciális gyűrűvel, akárcsak egy nadrágszíjjal lezáratják a gyomruk felső részét. Így "új", jóval kisebb befogadóképességű gyomruk lesz, és a gyűrű beállításával - szűkítésével vagy kiengedésével - mesterségesen szabályozható, hogy ezentúl mennyit tudnak enni.
A gyomorgyűrűt kizárólag olyan esetekben alkalmazzák, amikor a beteg testtömegindexe (BMI) 40 felett van, vagyis kórosan elhízott. A Péterfyben így teljesen átlagosnak számít egy 150 kilós beteg, de nem ritka a 200, sőt 250 kilónál súlyosabb jelentkező. "Műtét közben leszakadt az első műtőasztalom, akkor derült ki, hogy ezek legfeljebb 180 kilóra vannak hitelesítve. Most két speciális műtőasztalon operálunk, az egyik 350, a másik akár 450 kilót is elbír" - mondja Bende János, a gyűrűk uraként emlegetett osztályvezető főorvos. A masszív berendezés még nem minden, a tetemes zsírréteggel rendelkező pácienseknél extra hosszú sebészeti eszközök is kellenek, ezek közül többet itt fejlesztettek ki. Így mára a Péterfy bariátriai (az elhízottak gyógykezelése - a szerk.) központtá is vált, itt végzik a magyarországi gyomorgyűrűműtétek döntő többségét.
Birkapörköltturmix
Bende egy nápolyi konferencián hallott először az újfajta műtéti eljárásról, és Kölnben sajátította el a technikáját. Mint mondja, látva a rengeteg kövér embert az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, érezte, hogy érdemes ezzel foglalkozni, de arra nem számított, hogy itthon is tendenciaszerűen növekszik majd a gyűrű iránti érdeklődés. 1998-ban végezte el az első beültetést, abban az évben összesen négy műtétje volt, egy évvel később már 17, 2000-ben több mint hatvan. Mára évente több mint háromszázan szűkíttetik le a gyomrukat, és várhatóan a jövőben még többen választják majd ezt a drasztikus megoldást. Eddig a legsúlyosabb eset egy negyvenes éveiben járó nő volt, akinek még fogynia is kellett, hogy 300 kilósan meg lehessen műteni. A legnagyobb fogyás 120 kiló mínusz volt egy év alatt, de a betegek átlagosan évi 50-60 kilótól szabadulnak meg.
Az osztályon aznap két fiatal nőt készítettek elő a másnapi beültetésre, mindketten több mint 130 kilót nyomnak. "Nem megyek férjhez addig, amíg nem lehet nekem is ilyen ruhám" - nyújtogat felém egy esküvői magazint Ildikó. Ellenben ágyszomszédja, Vera a gyerekei miatt döntött a műtét mellett, mert mint állítja, képtelen lefogyni, és már aggasztó a magas vérnyomása. Mindketten túl vannak számtalan diétán, volt, hogy sikerült fogyniuk, de végül mindig visszahíztak. Mint mondják, az altatástól tartanak, de még inkább attól, hogy mi következik a műtét után. "Már vettem turmixgépet, és fejben is készülök rá, mivel újból meg kell tanulnom enni" - jegyzi meg Ildikó.
A gyomorgyűrű beültetése laparoszkópos módszerrel történik, a kórosan elhízott betegek számára veszélyes volna a nyílt hasi műtét. A műtét után egy nyeléskontroll következik, és másnap saját lábán távozhat is a beteg. Utána négy hétig csak folyékony táplálékot vehet magához, ennyi idő, míg a gyomor körüli varratok meggyógyulnak. Ezt követően viszont gyakorlatilag bármit ehet - már ha lemegy a gyűrűn. Ezért minden ételt nagyon alaposan, pépessé kell rágni, másképp kellemetlen feszítő érzés kíséretében a szó szoros értelmében megakad a szűk keresztmetszetű eszközön. "Mindenkivel egyszer fordul elő, hogy be akar nyomni egy rántott húst, és úgy eldugul a gyűrű, hogy a nyálát nem bírja lenyelni" - mondja Bende János. A sebész tud olyan betegről, aki inkább leturmixolta a megkívánt birkapaprikást, de szerinte a gyűrűsök többé semmiképp nem tudnak annyit enni, mint korábban.
"Ezek a betegek nem a gyűrűtől fogynak, de a gyűrű a mankó" - magyarázza Bende, és határozottan állítja, hogy a hozzá forduló 150 kiló feletti embereket a leggondosabban megtervezett diétával, gyógyszerekkel és mozgással sem lehetne lefogyasztani. "Ma volt nálam egy 280 kilós fiatalember, ő is kipróbált már mindent. De 30-40 kilónál többet ezek a betegek nem tudnak leadni, ráadásul ez is hamar visszajön, mert nem tudják tartani a diétát. Az emberi természet gyönge, csak én eljuttatom őket addig a küszöbig, ahonnan már tudnak magukon segíteni" - teszi hozzá.
A probléma gyökere persze egyértelműen a helytelen életmód, az egészségtelen táplálkozás, Bende szerint sok betege például "kólafüggő". A gyűrűbeültetésre vállalkozóknál már társbetegségek is kialakulnak, szinte kivétel nélkül magas vérnyomással, ízületi bántalmakkal, cukorbetegséggel küzdenek. Az extrém súly rendszerint pszichés problémákkal, depresszióval, evészavarral jár együtt, nem ritka az öngyilkossági kísérlet sem. A súlyosan elhízott fiatal nőknél további probléma, hogy nem tudnak teherbe esni. "33 gyűrűs babánk van, így nevezzük őket, mert azután fogantak meg, hogy az anyuka gyűrűvel lefogyott" - mondja az orvos. A terhesség idejére a gyűrűt kiengedik, majd a szoptatási időszak után ismét visszaszűkítik. Rendkívül indokolt esetben még fiatalkorúaknak is ültetnek be gyomorgyűrűt, a kórházban két olyan 15 éves tinédzsert operáltak meg, aki közel 190 kilót nyomott.
A műtétek 3-4 százalékánál fordulnak elő szövődmények, például hogy nem fogadja be a szervezet a bőr alá helyezett tartályt, amelynek feltöltésével és leengedésével a gyűrű átmérőjét szabályozzák. Kockázatot jelent, ha a gyűrűs beteg fegyelmezetlen, nem tartja be a táplálkozási tanácsokat, mert akkor a gyűrű felett nyelőcsőtágulat alakulhat ki. A szilikonból készült gyűrű amúgy akár a beteg élete végéig maradhat, a sebész szerint kiengedve olyan, mintha ott sem lenne. Ezért viszonylag ritka, hogy kiveszik, akkor kerül erre sor, ha valamilyen betegség, például leukémia miatt szükséges, vagy ha az úgynevezett idegentest-érzésre hivatkozva a páciens nem szeretné többé a szervezetében tudni. De előfordult már, hogy valaki később mégis visszarakatta a gyűrűt, mert nélküle ismét hízásnak indult.
Somogyi Zsuzsánál adódtak komplikációk, szervezete nem fogadta be a tartályt, ezért 2004-es műtétjét további tíz beavatkozás követte. "Akármi történik, a gyűrű marad, mert én többet nem leszek kövér" - mondja. 162 kilósan műtötték, 80 kilogrammot fogyott, ez korábban soha nem sikerült neki. "Még egy százkilós ember helyzete is teljesen más, 10-20 kilót le lehet adni. De 160 kilósan már tényleg mindenki a súlyod miatt bánt, és eljutsz oda, hogy inkább lehajtott fejjel mész az utcán" - teszi hozzá. "Korábban egy azóta be is tiltott gyógyszerrel is maximum 40 kilót tudtam fogyni. A gyűrűvel viszont piszkosul jó irányba változott minden, csak meg kell tanulni együtt élni vele" - mondja. Mikor kérdezem, aznap mit evett, elmondja, hogy májgombóclevest és fagyit, mert az elolvadva könnyen lecsúszik.
Rossz étvágyat kívánok!
Akadnak azonban olyan jelentkezők is, akiknek messze nincs ekkora, előfeltételként megszabott feleslege, vagyis csak esztétikai okból fogynának. 'ket elutasítják, akárcsak azokat, akik nem is kövérek, de a hízás megelőzése érdekében szeretnének gyűrűt. Kiderült, hogy a páciensek közt szép számmal akad orvos, de sokan jelentkeznek a művészvilágból is. "Nagyon sok ismert embernek van gyűrűje, de közülük csak páran vállalják fel" - mondja Bende. De nem csak a hírességek rejtőzködnek, az orvos tapasztalatai szerint a gyűrűs betegek döntő többsége szégyelli és titkolja a műtétjét, a Péterfyben például hiába próbáltak gyűrűklubot szervezni.
Az interneten több olyan fórumot találni, ahol gyűrűsök jönnek össze megosztani tapasztalataikat és gondjaikat. A világháló adta anonimitást kihasználva több, állítása szerint ilyen műtéten átesett beteg írt arról is, milyen nehéz a gyűrűvel élni úgy, hogy az evéshez kapcsolódó érzései, késztetései nem változnak. "Arról senki sem mesélt, hogy az éhség nem múlik el. Képzeld el, amikor farkaséhes vagy, és nem tudsz enni, de az éhség kínoz" - írta egy fórumozó. Egy társa is azt hangsúlyozta, hogy csak a kellően elszántak műttessék meg magukat, nehogy valaki kárt tegyen magában, mert "a szabályokat felrúgva telezabálja magát". A sebészek szerint a gyűrűvel élők harmadánál teltségérzet alakul ki, a többieknél azonban az éhségérzet megmarad.
"Az ilyen műtéteknél mechanikus beavatkozással befolyásolnak egy élettani folyamatot, ez pont olyan, mintha egy Parkinson-kóros beteg remegését úgy szüntetnénk meg, hogy begipszeljük a kezét" - mondja az evészavarokkal foglalkozó pszichiáter, Túry Ferenc. Így szerinte a gyomorgyűrű nem a betegséget kiváltó okokra koncentráló, hanem mindössze tüneti terápia, ezért is érthető a beavatkozást övező szkepszis. "De ne felejtsük el azt sem, hogy ha valaki ezzel tud 150 kilóról 90-re lefogyni, milyen jelentősen javul az életminősége" - tette hozzá. Sőt, mivel ilyen mértékű túlsúlynál gyakran már kényszeres evés van a háttérben, Túry szerint már az is valami, hogy a gyűrű akadályozza a falásban, így jóval nehezebben jut hozzá problémája eszközéhez, az ételhez.
A pszichiáter szerint az lenne ideális, ha minden ilyen beavatkozást pszichoterápia kísérne, hogy a beteg tudja, mit vállal, mire képes, és min kell változtatnia. Erre azonban esély sincs a hazai pszichiátriai ellátás jelenlegi helyzetében, amikor az egy betegre jutó alig pár percnyi időben legfeljebb gyógyszert lehet felírni - tette hozzá. Az alapvető gond viszont az, hogy a túlsúlyra még mindig akarati tényezőként tekintünk. "Egy szkizofrén vagy tüdőgyulladásos betegségét sorscsapásnak tartják, de ha kövér, elintézik azzal, hogy miért is eszik annyit." Túry szerint ezért tartják sokan az ilyen műtétet az "egyéni hóbort kategóriájába tartozó, kozmetikai beavatkozásnak". Pedig az evészavarokat kiváltó pszichés késztetések, érzelmek miatt ez pont olyan, mintha egy szenvedélybeteget kérnénk számon, ezért a pszichiáter egyetért azzal, hogy van olyan, aki képtelen lefogyni.
"A gyomorgyűrűhöz folyamodó emberek le tudnának fogyni az eszköz nélkül" - mondja ezzel szemben Zsola, a zenész, aki 2007-ben valamivel több mint 170 kilót nyomott, mikor betetette a gyűrűt. Szigorúan betartva az előírásokat a műtét után egy hónapig kizárólag pépes ételeken élt. "Utána történt, hogy egy sült kolbászt majszoltam a Balatonon, és rájöttem: kizárt, hogy ezentúl ne ehessek ilyeneket. Felhívtam az orvost, hogy nem megyek el a gyűrűszűkítésre, inkább megállom, hogy életem végéig keveset eszek" - mondja. Így a mai napig benn van a testében a gyűrű, de soha nem lett beállítva, azaz beszűkítve. Zsola állítja, hogy egyáltalán nem zavarja, meg aztán hátha egyszer még szüksége lesz rá. Eddig nem volt: a soha működésbe nem hozott gyűrű nélkül fogyott le 94 kilót bő egy év alatt. "A kedvenceimet ettem, de csak nagyon keveset. Fél adagot kérek, és még annak egy részét is otthagyom" - ő ebben hisz. És a futásban. Eleinte a súlya miatt csak futópadon gyalogolt, két évre rá lefutotta a szupermaratont. Mikor dicsérni kezdem, leállít, mert mint mondja, a fogyás 90 százalékban az evésen múlik, a sport csak 10 százalék.
Hitelre fogyhat
A műtét nem olcsó, a beavatkozás jelenleg 850 ezer forintba kerül, ebből maga a gyűrű 468 ezer forintot kóstál. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a gyomorgyűrűműtéteket nem fizeti, ez jelenleg az egészségügyi finanszírozásba "be nem fogadott eljárás". "A beteg jövedelmi viszonyai és különböző orvosszakmai indokok mérlegelése alapján" méltányosságból azonban lehetőség van rá, hogy az OEP az Egészségbiztosítási Alap terhére mégis átvállalja a műtét költségeit" - közölte kérdésünkre az OEP sajtóosztálya. Az egyedi méltányosságot többek között akkor ítélik meg, ha a kérelmező jövedelmi viszonyai miatt ezt indokoltnak találják, és amennyiben orvosi iratokkal tudja igazolni, hogy nála még a gyógyszeres, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti testsúlycsökkentő programok sem hoztak eredményt. Az OEP sajtóosztálya szerint a betegek többsége be sem nyújtja a kérelmet, miután tájékoztatják a támogatás feltételeiről. Így 2008-ban mindössze egy, 2009-ben pedig 11 gyomorgyűrű-beültetésre vonatkozó méltányossági kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz, ebből kettőt bíráltak el pozitívan. Az elutasító döntés ellen fellebbezni nem lehet.
A műtétet végző sebészek szerint ugyanakkor pár hónap alatt megtérülne a műtét ára, mert a súlyukból vesztő betegek egyben meg is gyógyulnak, és újra tudnának dolgozni is. Gyakori ugyanis, hogy a kórosan elhízott betegek már fiatalon rokkantnyugdíjasok, állami támogatásból élnek. Vannak, akik hitelt vesznek fel, hogy ki tudják fizetni a műtétet.
Az OEP sajtóosztálya nem nyilatkozott arról, miért nem támogatott eljárás a gyomorgyűrű, szerintük ez egészségpolitikai kérdés, nem az ő területük. Egy, az egészségpénztárhoz közeli, névtelenséget kérő forrásunk szerint azonban a beavatkozás negatív megítélése és bürokratikus okok miatt alakult ez így. Kiderült ugyanis, hogy a 2000-es évek első felében - ugyancsak a méltányossági keret terhére - évente még több tucat beteg műtétjét támogatták (ezt Bende János is megerősítette), azonban a folyamatot akkoriban közelről követő forrásunk szerint gondok adódtak, amikor megpróbálták "utánvizsgálni" a beavatkozást. Az OEP által kért adatok állítólag nem érkeztek be, amikor pedig a közvetlenül megkeresett betegek közül egyesekről kiderült, hogy nem tartják be a diétás előírásokat, és nem fogynak, akkor a pénztárnál megkérdőjelezték az eljárás eredményességét. Másrészt forrásunk szerint sem a szakma, sem a gyártó nem indította el azt az eljárást, amely ahhoz kell, hogy a műtét bekerüljön az államilag dotált körbe. Ezt az egyik legnagyobb hazai gyomorgyűrű-forgalmazó cég képviselője - szintén névtelenséget kérve - cáfolta, szerinte 2008-ban, majd 2009-ben a sebészeti kollégiummal együtt kezdeményezték az OEP-nél az eljárás befogadását az állami rendszerbe, de a kérdésről a mai napig nem született döntés. Mint mondta, a legtöbb európai országban - így Németországban, Svédországban vagy Csehországban - bizonyos súly felett, illetve betegségek esetén a gyűrű beültetését az állam finanszírozza. Hazánkban még akkor sem fizetik ki, ha a beteget a kardiológiáról küldik a sebészekhez, mert a súlya miatt nem lehet rajta szívműtétet végezni.
Miközben nálunk is egyre többen remélik a gyűrűtől a megoldást súlyproblémájukra, az állami egészségügyi rendszer nem tud mit kezdeni ezzel a vitatott megítélésű módszerrel. Bende főorvos szerint ez még jó ideig így marad. "Még az orvosok is úgy állnak hozzá, hogy mit akar ez a dagadt, menjen haza, és fogyjon le. Ezt egy jellempótló műtétnek tartják" - mondja. A sebész viszont kitart amellett, hogy a gyűrűvel pácienseit az emberhez méltó élethez segíti hozzá. Egyszer megkérdezte egy fiatal férfibetegét, a fogyás után mi volt a legnagyobb élménye. Arra számított, elmeséli majd egy hódítását, ehelyett a gyűrűs beteg azon lelkendezett: "Főorvos úr, ki tudtam törölni a fenekem!"
A szerző az [origo] munkatársa
