Háromkor, amikor még zajlott a közgyűlés szavazási procedúrája (elnökségi tagokról, felügyelőbizottságról), ügyvédek és biztonsági őrök érkeztek a távozó elnök, Hegedüs Csaba irodájába, és udvariasan, de határozottan közölték, hogy mindenki csak a személyes tárgyait viheti magával. Hegedüs körbemutatott szobájában: „Itt minden az én személyes tulajdonom.” Nem a szövetség rendezte be neki fényűzően, hanem mindent maga vásárolt. Itt a beszélgetés elakadt, majd egyezkedés kezdődött, hogy mikor szállíttatja el a bútorokat.
Az ügyvédek a szövetség alkalmazottainak is elmondták Németh elnök úr üzenetét: kik jöjjenek be az első munkanapon, és kik nem jöhetnek be egyáltalán az átadás-átvételig.
A biztonsági őrök addig is maradnak. Az új vezérkar profi mód készült fel a győzelemre.
Pedig nem nekik állt a zászló.
Január elején a tagegyesületeknek több mint a fele küldött jelölést a különböző posztokra. Hegedüs Csaba 59, Németh Szilárd 18 szavazatot kapott az elnöki tisztségre. Ez összhangban volt azzal, hogy az olimpiai bajnok irányította utolsó, ötéves ciklusban a magyar birkózás újabb virágkorát élte.
Októberben Budapestre látogatott Nenad Lalović, a nemzetközi szövetség elnöke, akit hivatalában fogadott Simicskó István sportért felelős államtitkár. A kiadott közlemény szerint Lalović „elmondta, hogy Magyarország a sportág öt legjelentősebb nemzetének egyike, akár a sikereit, a szakmai munkáját vagy épp a világversenyek szervezését tekintve (…) Dr. Simicskó István hangsúlyozta, hogy a Magyar Birkózó Szövetséggel való együttműködés példaértékű. A szövetség 2020-ig terjedő sportágfejlesztési koncepciót készített, amelynek egyik eredménye, hogy az elmúlt időszakban megduplázódott a birkózók utánpótlás-bázisa.”
A szőnyegen a londoni olimpia ezüstje és két bronza után 2013-ban Lőrincz Tamás Európa-bajnokságot nyert, és ezzel a magyar birkózás századik aranyérmét szerezte meg a felnőttvilágversenyeken, Sastin Marianna pedig a női szakág első világbajnoka lett. 2014-ben két Eb-győzelem mellett a kötöttfogásúak – az utolsó pillanatban megsérült világbajnok, Kiss Balázs távollétében – egy aranyat és két bronzérmet hoztak el a taskenti világbajnokságról.
A kiemelt sportágfejlesztési támogatásból a sportág közel évi egymilliárdot kapott, az úszás után a második legtöbbet. A szövetség a pénznek több mint hatvan százalékát az egyesületeknek továbbította, hogy új erőre kapjanak a nagyon nehéz két és fél évtized után, és mindegyiknek vásárolt új szőnyeget is. A 16 kiemelt sportág másfél év alatt összesen kétmilliárdot adott át a szakosztályoknak, és abból 655 milliót csak a birkózók; a szőnyegek is belekerültek százmillióba.
Karaktergyilkosság
A száznál több közepes és kis egyesület fellélegzett, és nagy lendülettel vágott neki az első feladatnak, a versenyzői létszám növelésének, ami a pluszszőnyeggel könnyebben ment. A húsz-huszonöt nagyobb, zömében fővárosi klub viszont elégedetlenkedett, mert több pénzt remélt az eredményei alapján. De a kormány elsősorban a létszámemelést várta el minden kiemelt sportágtól, arra adta a pénzt. Természetesen az eredményeket is értékelte az az elosztási szisztéma, amit a birkózószövetség kidolgozott. Csak példaként: ha a nagyobb egyesület harminc-, a kicsi hárommilliót kapott.
A nagyobbak már korábban is összeálltak a Birkózóliga nevű képződményben, amely azonban az évek során gyakorlatilag elhalt. Akkor is több pénzt vártak, csak nem volt miből adni. A kiemelt állami támogatás hírére viszont megnőtt az étvágy. Bacsa Péter nemzetközi bíró, az elnökség tagja megalapította az „Új-Szövetség a Birkózásért” nevű csoportot, amelyhez csatlakozott a maradék liga is a világbajnok Komáromi Tibor vezetésével. Az ellenzék két irányból támadott. Egyrészt régóta sürget alapszabály-változást, amelynek az a lényege, hogy az egyesületi eredményességi rangsor első húsz-harminc (mikor mennyi) helyezettje több szavazattal rendelkezzen a közgyűlésen. Az a bizonyos húsz-harminc az így megnőtt szavazatszámával már leválthatná Hegedüst, aki kiállt a kicsik mellett, és a nekik kedvező költségvetést fogadhatná el. A közgyűlés azonban ezt a próbálkozást visszaverte.
A másik támadási irány a karaktergyilkosság volt. Kezdődött a suttogó propagandával – „a szövetségben eltűnnek pénzek” –, folytatódott sorozatos rendőrségi és ügyészségi feljelentéssel gazdálkodási visszaélés, hűtlen kezelés és effélék tárgyában, és persze mindezek kiszivárogtatásával a sajtónak. A megszólított szervek minden alkalommal megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában. A vádak lepattantak a szövetségről, de apró sárfoltok azért maradtak, levakarhatatlanul.
| ||
A mostani kampányban már szemérmetlenül folyt a csúsztatás. Bacsa Péter így nyilatkozott az év első napjaiban az egyik portálnak: „Költségvetésének mintegy felét, hozzávetőlegesen 500 millió forintot költ a szövetség évente a központi felkészülésekre, edzőtáborokra, összetartásokra. Nem tudható, mire mennek el pontosan ezek az összegek…” Pedig tudható volt minden. A felnőttkötöttfogásra 2014-ben összesen 54 millió 455 ezer forintot költöttek. Ebből hazai edzőtáborra durván 30 milliót, kiemelt versenyekre (Eb, vb) 12-t, nemzetközi versenyekre és edzőtáborokra ugyancsak 12-t. Felnőttszabadfogás 35, felnőtt női birkózás 30 millió. Az utánpótlásban: kötöttfogás 33, szabadfogás 24, női birkózás 22 millió forint. Az egész 200 millió, tételesen részletezve. Messze nem ötszáz.
Érdekérvényesítés
Az ezt tartalmazó gazdasági beszámolót amúgy Bacsa is kézhez kapta az elnökség utolsó ülésén, ahol bejelentette: elindul Hegedüs ellen az elnöki posztért.
Január 6-án aztán új bejelentést tett az Új-Szövetség: elnökjelöltje mégis inkább Németh Szilárd rezsibiztos lesz. Tíz nappal később Bacsa erről így nyilatkozott a Népszabadságnak: „Felmértük a lehetőségeket, s kiderült: akkor a legnagyobb az esélyünk, ha a politika támogatását is élvezzük.”
Az ellenzék egyfolytában lőtte a szövetséget olyasmikkel, amik féligazságot sem tartalmaztak. Hegedüs Csaba azt kérte a kampánystábjától, hogy minden hazugságot, csúsztatást cáfoljon meg, de semmiféle sarat ne hajigáljon vissza, mert attól csak a birkózás koszolódik. Németh Szilárdot pedig végképp ne érje semmiféle támadás.
Pedig lett volna rá ok. Például amikor sajtótájékoztatóján a rezsibiztos, aki közben a Csepeli BC elnöke is lett, videóval is illusztrálta a csepeli birkózócsarnok lerobbant állapotát. Sokan még arra is emlékeztek, hogy az egyik télen nem volt fűtés a teremben. Csakhogy akkor az egykori csepeli birkózó, Németh Szilárd volt a kerület polgármestere. A sportági szövetségeknek nem volt létesítményfejlesztési keretük. Ha valahol az önkormányzat építésre szánta el magát, ahhoz támogató nyilatkozatot adtak.
Az elnökjelölt Németh viszont már sikeresen lobbizott: találtak az ország 2015. évi költségvetésében 400 milliót a csepeli birkózócsarnok átépítésére, és háromszázat hasonló célra a Kertváros SE-nek, amelynek az elnöke – mit ad isten! – Bacsa Péter. Az Új-Szövetség honlapja oktatta a birkózótársadalmat: lám, lám, mit tesz az érdekérvényesítő képesség!
Közben Hegedüs azt lobbizta ki, hogy a Körcsarnok legyen a birkózóválogatottak állandó otthona. Nagy tér, állandóra lerakott hat szőnyeggel a korábbi szűk és alacsony edzőteremmel szemben, amelyben csak három küzdőtér állt rendelkezésre.
Végjáték következik?
Az ellenzék kampánycsapata is járta az országot. A Hegedüs pártján álló szakosztályok egymás után jelezték, hogy Némethék megfordultak náluk a polgármesteri hivatalban. Hogy miről tárgyaltak, nem derült ki. Csak közvetve, a közgyűlésen.
Hegedüs Csaba a programbeszéde elején azt állapította meg, hogy sok új arcot lát, és sok polgármestert köszönthet. Tíznél többen voltak, akik a sportág képviselői helyett jöttek el, megkapván a helyi egyesülettől a mandátumot és a meghatalmazást a szavazásra. Ezzel fordult a kocka. Németh 70-55-re nyert Hegedüs ellen. Ha a távol tartott hívei közül csak nyolc ott lehetett volna, Hegedüs marad az elnök.
Nyilván sokan azt gondolják, hogy így is népes az exelnököt elutasítók tábora. Módosíthatja ezt az érzetet, ha tudjuk: a legtöbb nagy egyesületnek az agglomerációban afféle szatellitklubjai vannak, korábban kihelyezett szakosztálynak hívták őket. Most már egyesületek önálló szavazati joggal, amelyeket azonban – nem hivatalosan – a létrehozóik birtokolnak. Húsz nagy így akár negyvennél is több szavazattal képviseltette magát a közgyűlésen.
Az új vezetőség – a programjában meghirdetett módon – alapszabály-módosítással áll elő a következő, májusban esedékes, rendes évi közgyűlésen. A szavazatmaximálás érdekében régi birkózók egész csoportja is kap szavazati jogot. És majd elfogadják, hogy a nagyoknak eleve több szavazatuk legyen a jövőben. Akkor pedig a kicsiknek bealkonyul, háttérbe szorulnak, a nagy pénz végérvényesen odaát lesz. Hegedüs Csaba a tisztújítás előtti utolsó interjújában a kicsik érdekeire hívta fel a figyelmet. A magyar birkózás nagy egyéniségei közül rengetegen indultak kistelepülések szakosztályaiból: „Abony, Lajosmizse, Berhida, Földes, Túrkeve – és még sorolhatnám hosszan”. Sárvárt nem említette, ahonnan ő indult. Ha ezeket háttérbe szorítjuk, a nagyoknak nem lesz honnan igazolni új tehetségeket.
A rendes évi közgyűlésnek tehát nagy a tétje. A kicsik most még le tudják szavazni az alapszabály-módosítást. Ha nem, nagy bajba kerülhet a magyar birkózás.
A szerző sportújságíró, az elnöki kampányban Hegedüs Csaba stábját segítette.
| A sportág nagyja 1971-ben Szófiában, a Vaszil Levszki futballstadionban (naponta 30-40 ezer néző előtt) a 82 kilogrammos súlycsoportban az újonc Hegedüs Csaba világbajnok lett, minden ellenfelét tussal győzte le, így a döntőben a szovjet Anatolij Nazarenkót, aki az előző évben nyerte meg a vb-t. Hegedüs egy évre rá a müncheni olimpián is megverte, megszerezve a magyar sport századik aranyát. 1979-ben Hegedüs Csabát szövetségi kapitánynak nevezték ki. Forradalmasította a felkészülést, és fanatizálta is a versenyzőit. „Átmegyünk a falon” – ez volt a jelmondat. San Diegóban, a vb-n a mieink csodájára járt a világ, négy aranyat nyertek. Hegedüs tízéves kapitánysága idején 83 érmet nyertek a magyarok a felnőttvilágversenyeken, közte 3 olimpiai, 9 világ- és 12 Európa-bajnoki aranyat. 2000-ben a sportminisztérium középtávú fejlesztési terv kidolgozására kérte fel a sportágakat. A birkózóké nagy elismerést aratott a korszerű koncepciójáért és a megvalósítás precíz menetrendjéért. A fejlesztésből akkor semmi nem lett, de a terv – aktualizálva – új életre kelt 2013-ban, amikor a kormány 16 kiemelt sportágnak kiemelt támogatást szavazott meg. 2001-ben Hegedüs létrehozta a Mr. Tus birkózó-sportiskolát. Szerte az országból Budapestre gyűjtött negyven, 13-14 éves tehetséget, beiskolázta őket, és – saját pénzét is beletéve – megoldotta a kollégiumi elhelyezésüket. „Én az életben mindent a birkózásnak köszönhetek – nyilatkozott akkor –, és most szeretnék visszaadni valamit.” Felkészítette az iskola edzőit, hónapokon át végigvették a birkózás teljes technikai tárházát, a legapróbb mozzanatokat is helyre téve. A Mr. Tus szellemi központtá vált, ma már minden fiatal versenyző, aki ad magára és teheti, oda jár edzésre. Az iskola nem alakult át egyesületté, s mindaz az eredményességi támogatás, amely a sikerek után jár, a versenyzők anyaegyesületét (Cegléd, Szigetvár stb.) illeti meg. 2005-ben Budapest világbajnokságot rendezett. A világszövetség akkori elnöke kijelentette: ez a verseny az etalon, ezt kell követni. Hegedüs megbízást kapott, hogy a pekingi, majd a londoni olimpia birkózóversenyének technikai igazgatója legyen. A pekingi után a tekintélyes Sports Illustrated értékelése szerint a birkózás volt a legjobban rendezett és leghangulatosabb esemény az olimpián. |
