Monique Couvet: Tizenhat éves koromban elkezdtem fotózni és reklámfilmekben dolgozni. Tizennyolc éves koromban kaptam egy új menedzsert, aki azt mondta, hogy menjek ki aktfotózásra Párizsba. Kimentem, de úgy alakult, hogy a világ legnagyobb pornócégénél kötöttem ki. Csak magyarul beszéltem, legfeljebb annyit tudtam, hogy "yes" meg "no". A cég főnöke viszont el volt ájulva, úgyhogy felhívta a menedzseremet, és megkérte, hogy fordítsa le: úgy látja, sztártípus vagyok, és kivinne Ausztráliába forgatni, és mindjárt főszerepet is kapnék.

Monique Couvet: Tizenhat éves koromban elkezdtem fotózni és reklámfilmekben dolgozni. Tizennyolc éves koromban kaptam egy új menedzsert, aki azt mondta, hogy menjek ki aktfotózásra Párizsba. Kimentem, de úgy alakult, hogy a világ legnagyobb pornócégénél kötöttem ki. Csak magyarul beszéltem, legfeljebb annyit tudtam, hogy "yes" meg "no". A cég főnöke viszont el volt ájulva, úgyhogy felhívta a menedzseremet, és megkérte, hogy fordítsa le: úgy látja, sztártípus vagyok, és kivinne Ausztráliába forgatni, és mindjárt főszerepet is kapnék.

MN: Nem voltak fenntartásai?

MC: Naiv kislány voltam mindig, és úgy voltam, miért ne próbálnám ki ezt. Kirepültem Ausztráliába, megcsináltam az első filmemet, nagyon jól éreztem magam, és ezzel a filmmel egyből Oscar-díjra jelöltek a cannes-i pornófilmfesztiválon.

MN: Mit jelent ebben a műfajban az Oscar-díj?

MC: Az elismerés jele. A sportolók érmeket, a rendőrök kitüntetéseket kapnak, a színészek pedig Oscar-díjat. A pornó-Oscart a legjobbak kapják meg ebben műfajban, és bár csak elvi elismerés, nagyon fontos dolog. Mint ahogy az is nagyon fontos, hogy a közönségnek nincsenek fenntartásai, egy pornósztár valóban sztárnak számít. Nekem például fan-klubom van Afrikában, Amerikában, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban is, ami persze a reklámnak is köszönhető, mivel a mai napig a világ legnagyobb cégével dolgozom. A sztárságról mégis azt gondolom, hogy az emberek tesznek valakit sztárrá.

MN: Lát-e különbséget a pornó magyar és külföldi elfogadása tekintetében?

MC: Németorszégban élek, és ott ennek a műfajnak az elfogadottsága egyértelmű, teljesen normális dolognak számít. Az is teljesen elfogadott, hogy ilyen kiállítások vannak, a szexshopok pedig úgy néznek ki, mint az elegáns bankok. Hatalmas üzletről van szó, és az emberek nem olyan prűdek, mint Magyarországon. Amerikában ugyanez a helyzet, legalábbis ami a színvonalat és a rajongást illeti, bár az is igaz, hogy ott ilyen rendezvényeket, mint az Erotika kiállítás, nem lehetne megtartani, az élő bemutatókon legfeljebb bugyiig lehet levetkőzni.

MN: Hány filmben szerepelt eddig?

MC: Nem számoltam. Hat éve, amikor elkezdtem a szakmát, mindent elvállaltam, de nemcsak a pénz miatt, hanem az élvezet kedvéért is. Most már kizárólag minőségi produkciókban veszek részt, tehát csak jó filmekben, jó rendezőkkel, jó cégekkel dolgozom.

MN: És a partnerek?

MC: Előre megbeszélem a rendezővel, hogy milyen lányok, milyen fiúk szerepelnek a filmben. Interneten megkapom azoknak az anyagát, akiket még nem ismerek, így aztán a forgatás idején már nem érhet meglepetés.

MN: Mi az a határ, ameddig hajlandó elmenni?

MC: Soha nem vállalnék állattal való szereplést. Tisztelem ugyanis az állatokat, és szerintem embertelen dolog egy állatnak az ösztöneit ilyen célra kihasználni. Azonkívül úgy gondolom, ha egy nő terhes, akkor a kisbabának a tisztelete végett nem szabad ilyesmiben részt vennie. A legnagyobb gusztustalanságnak pedig azt tartom, hogy ha - elnézést - valakinek beleszarnak a szájába, szétkenik a testén, és abban fetrengenek. Nos, ilyen dolgokat semmi pénzért nem vállalnék.

MN: Mihez kezd, ha abba kell hagynia a filmezést?

MC: Sok tervem van. Nagyon-nagyon szeretem ezt az üzletágat, elképzelhető például, hogy később a nevemmel reklámozott szexshopokat nyitok. Emellett tanulni is szeretnék, a számítógépek és a pszichiátria érdekel.

MN: Szokott-e arra gondolni, hogy valamikor megházasodik, gyerekeket szül?

MC: Nő vagyok, így természetes, hogy szeretnék gyerekeket. Ehhez azonban megfelelő partnert kellene találni, olyan valakit, akit nem zavar a munkám. De ennek még nem jött el az ideje.

MN: Fél órája élő bemutatót tartott. Nem unja az ilyen showműsorokat? Amikor a közönség a színpadra támaszkodva, őrjöngve követeli, hogy jobban mutassa meg magát?

MC: Higgye el, nekem ez nagyon jól esik. Talán éppen ez a legszebb az egészben, hogy érzem azt, hogy az emberek szeretnek. A színpadi produkcióval ezt a szeretetet próbáltam viszonozni. Lehet persze, hogy a csak szakmám miatt van ez a szeretet, de ezzel nem foglalkozom.

MN: A hollywoodi sztárok gázsiját megírják a lapok, mindenki tud róla. Ön mennyit kap egy főszerepért?

MC: A pornóban az árakról soha nem szoktunk beszélni.

Legát Tibor