Csütörtökön megjelenő lapszámunkban interjút olvashatnak Hernádi Judittal, aki nemrég megkapta a Színikritikusok Díját. Sirályokról és férfiklimaxról, a NER tiltólistájáról és a színpadi vetkőzésről, az állami díjakról és a nagy száj előnyéről is beszélgettünk. Az interjút Köves Gábor készítette. Ízelítő:
| ||
Magyar Narancs: Az idén megkapta a Psota Irén-díjat is. Ha osztanának Hernádi Judit-díjat, azt kaphatná olyan nagyszájú színházi vagy filmes ember, aki – akárcsak ön – nemcsak a szakmájának él, de ki mer állni, ha nem tetszik neki a rendszer?
Hernádi Judit: Biztos, hogy vannak ilyen színészek, mindig vannak. Egyáltalán nem hiszem, hogy velem lenne vége a világnak.
MN: Azért nem ez a jellemző. Mindenki nagyon óvatos. Van, aki vezetőként a színházát félti, van, aki a következő filmjéért aggódik, és így tovább.
HJ: Én mi a túrót védjek? Egyetlenegy valami van, amit igenis védeni akarok, és az a gyerekem, aki ráadásul kint van a placcon (Tarján Zsófia, a Honeybeast énekesnője – a szerk.). Nem vagyok ettől óvatosabb, de azért az jó, hogy a családból csak én vagyok kitiltva a köztévéből. Nemrég hívott egy kollégám, hogy szerepeljek a szilveszteri tévéműsorban. Nagyon kedvesen kért, én meg visszakérdeztem, biztos-e abban, hogy ezt fentről engedni fogják. Azt tanácsoltam, kérdezzen rá, és hívjon vissza. Így is tett. Azzal hívott vissza, hogy hát nagyon sajnálja, de ez tényleg nem fog menni. Persze azt sosem ismernék el, hogy van ilyen lista. Azt mondanák, hogy ez nívóbeli kérdés. Még szerencse, hogy épp akkoriban kaptam meg a Színikritikusok Díját, amikor lezajlott ez a beszélgetés.
MN: Ha a fennálló kultúrpolitika úgy döntene, édesgessük magunkhoz Hernádit, és megkínálnák egy állami díjjal, elfogadná?
HJ: Ezen már gondolkodtam, és arra jutottam, hogy nem bírnám elfogadni. És amikor erre gondoltam, rám tört a szégyenérzet, mert amikor Blaskó Péter nem vette át Gyurcsánytól a Kossuth-díjat, úgy éreztem, nincs igaza. Amikor eljátszottam a gondolattal, hogy én most ebben a rendszerben átvenném-e, és arra jutottam, hogy nem – nem mintha ez a veszély fenyegetne –, szóval, akkor úgy gondoltam, felhívom Blaskót, és megmondom neki, hogy figyelj, Blaskó, neked igazad volt, van ilyen helyzet. Azt hiszem, most nem lehet állami díjat elfogadni. Nekem nem lehet. De isten ments, hogy mások felett ítélkezzek!
(Fotó: Sióréti Gábor)
A lap csütörtöktől kapható a standokon, illetve megrendelhető itt.
