Színház

Az Ezentúl lesz banán! című antológia a rendszerváltás harmincadik évfordulóján jelent meg olyan magyar írók személyes történetein alapuló novellákkal, akik saját bőrükön tapasztalták meg az új kor eljövetelét. A kötetből készült kisfilmeket eleinte színpadra tervezték.

A szolidaritás egyfajta formájaként. Bíznak a széles szakmai összefogás során megnyilvánuló felelős tettekben.

Bár időről időre szóba került a neve egyik vagy másik színház vezetőválasztása alkalmából, most először ül igazgatói székbe – egyelőre másfél évre. A Vígben kialakult helyzetről, terveiről, a szakma megosztottságáról, a politika befolyásáról beszélgettünk vele, és persze a Színház- és Filmművészeti Egyetemről is.

Felmondását egyelőre nem indokolta.

Akciójuk célja, hogy a tabuként kezelt problémákra vonatkozóan párbeszédet indítsanak és elősegítsék a hosszútávú megoldások létrejöttét.

Szerintük az újonnan kijelölt kuratórium nem ismeri az egyetem valós működését.

Gáspár Máté belátta, hogy "a miniszteri döntés megmásítására nincsen ráhatása".

Kipihenné a járvány alatti kényszerű kul­tú­ra­megvonást? Kiránduljon Láposon! Bográcsgulyás, sajtkülönlegességek, hamisítatlan falunaphangulat, égető társadalmi problémák!

Az új kuratórium belépésétől nem tanít többé ott.

Sok év után társulatot vált, de ez már eldöntött tény volt a friss botrány előtt is. Nemcsak a színpadon aktív, közéleti kérdésekben is gyakran megszólal, mindig a tolerancia és a szeretet nevében. Az Operettszínház botrányairól, menekülthelyzetről, gyerekjogokról és a Down-szindrómával születettek társadalmi megítéléséről is beszélgettünk az UNICEF jószolgálati nagykövetével.

Bolvári-Takács Gábor eljárásokat kezdeményez minden a sajtóban megjelent üggyel kapcsolatban.

Lisetta beveszi, hogy maga Gábriel arkangyal akar vele kefélni, Calandrinóval pedig simán elhitetik, hogy terhes, Tessa pedig beadja a férjének, hogy (még véletlenül sem a szeretője, hanem) kísértet zörget az ajtón. Nem sok minden változott Boccaccio Dekameronja óta: ma is a hazugságok, álhírek korszakát éljük. A reneszánsz novellagyűjtemény járványügyi fejtegetései is hátborzongató pontossággal rárímelnek a mára, és az ember, ahogy akkor, úgy most is: élni akar.