MaNcs 37. évf. 1-2. sz. (2025-01-08)
Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control (OFAC), azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője (és egyebek mellett a titkosszolgálatokért, valamint a propagandáért felelős miniszter) is szerepel.
Ilyen még nem volt a II. világháború vége óta: szélsőjobboldali kancellárja lesz Ausztriának.
A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.
Hogy mikor élt át a magyar diplomácia olyan katasztrofális hónapokat, mint 2024 második felében, mikor zuhant Magyarország nemzetközi megítélése ekkorát, mikor volt a magyar kormány olyan elszigetelt nemzetközi szinten, mint az Európai Unió Tanácsának most véget ért soros elnöksége idején – arra csak a legöregebbek emlékezhetnek.
Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?
Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.
„Ha csak ötvenszázalékos erőbedobással csinálom a dolgokat, pont ugyanoda jutok, mintha száztíz százalékon pörgök” – fogalmaz a 198 lelkes Zala megyei Kisgörbő független polgármestere, aki második ciklusát kezdte meg szeptemberben. Megvalósíthatók-e a nagy álmok egy kistelepülésen?
Több tízezer forintos adománnyal segít, de nagygyűlésre nem megy, mert nem szeretné, hogy a főnöke meglássa egy videón: ilyen szimpatizánsok is tagjai a nyilvánosság elé kiálló emberek mellett a Tisza szigeteknek, amelyekből eddig ezerkétszáz jött létre a Facebookon.
Folyamatosan erősödik és szerveződik egy cigány érdekvédelmi szervezet, amely már tavaly a közös mozgósításról egyeztetett a kormánypárttal. A tét komoly, több százezer szavazót kell behúzni 2026-ig.
A rágalmazó, fekete kampányok a politikai harc legfontosabb eszközei a Fidesz számára. Csakhogy a mások ellen bevált módszer nem működik az új, veszélyesebb kihívóval szemben.
Az elmúlt években sorra kerülnek napvilágra korrupciógyanús esetek a magyar sportszövetségek vezetése körül. Ami ezekben az ügyekben közös: sok pénz, kevés kontroll.
Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.
Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.
Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.
E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.
Amikor a Drakulára gondolunk, nem a szerződések és a kölcsönös beleegyezés jutnak először az eszünkbe.
A berlini, a londoni és a budapesti underground kincseket rejt. Segítünk kibányászni ezeket, és az sem lehetetlen, hogy a zenehallgatás táncos őrületté változik.
A szlovákiai fasizmus felemelkedéséről készült Emma és a halálfejes lepkét hamarosan Magyarországon is forgalmazzák. A tabudöntögető film főszereplője az a Borbély Alexandra, akit mintha a határon túl többet foglalkoztatnának, mint Budapest környékén. Erről, a kisebbségi létről, férje politikai karrierjéről és az influenszerkedésről is beszélgettünk vele.
Harlan Coben művei kis jóindulattal a majdnem jó krimik fachjába gyömöszölhetők.
Az, hogy valaki kontratenorként jól énekel barokkot, távolról sem garantálja, hogy a német dalirodalommal is remekel majd.
Az újságíró 2021-ben egy dokumentumfilmmel már bemutatta, hogy az 1940-es évek legsötétebb napjainak megismertetésében milyen hatásos eszköz a párhuzamos történetvezetés.
Almut és Tobias szerelme olyan tökéletes, hogy azt tényleg csak valami nagy tragédia kuszálhatja össze...
Laura Marling legutóbbi albumának dalait (Song for Our Daughter, 2020) egy képzeletbeli gyermekhez írta.
Azt lehetett tudni, hogy Demjén Ferenc dalaival minden eladható, csak valami nem nagyon bonyolult sztorit kell rittyenteni hozzá: legyen benne szerelem, nyár, vonat, sajtból Hold.
A punkzenéből sarjadt hardcore zenei kifejezésmódjában erőteljesebb és szikárabb riffeket hozott.
A mértéktartó és kimért elbeszélői nyelvhasználat dinamikussá és rokonszenvessé teszi az író első regényét.
Összefüggés van az elhízás, a diabétesz és a daganatos betegségek között. 2021-es orvosi közleményében egy gyulai főorvos, Bánhegyi Róbert írta le először az ezzel foglalkozó új irány ma már bevett nevét, az onkodiabetológia szót.
A 2-es metró építésekor – a hatvanas évek közepén –, a Blaha Lujza tér és az Astoria környéke vált bombatölcsérhez hasonlatossá.
Sült céklasaláta lencsével, gerslivel és gránátalmával
