A színházi adattárak majdnem száz magyar Hamlet-bemutatót jegyeznek. Ennek ellenére még soha nem játszotta a Vígszínház, a Nemzeti Színház(ak) pedig legalább két tucatszor. Mindez egy olyan korszakra mutat, amikor a színházak profilja Budapesten élesen különvált. A Víg dolga elsősorban a szórakoztatás volt, a Nemzetié a nevelés. Ezeket a profilokat, a „komoly” és a „könnyű” szétválasztását nemcsak az idő számolta fel a művészet minden területén, de a „komoly” is eléggé könnyűvé vált színpadainkon.