Az orosz külügyminiszter Moszkvában tüntette ki Vidnyánszky Attilát

  • narancs.hu
  • 2017. november 4.

Színház

A rendező azért kapta az elismerést, mert nagyban hozzájárul az orosz irodalom népszerűsítéséhez.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Puskin-éremmel tüntette ki Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, a Nemzeti Színház igazgatóját szombaton Moszkvában, az orosz nemzeti egység napján – közölte az MTI.

Az orosz nemzeti ünnepen a népek közötti barátság és együttműködés erősítéséért négy külföldi személyiség – Vidnyánszky Attila mellett egy pakisztáni, egy litván és egy vietnami – kapta meg az orosz állami kitüntetést, amelyet az orosz külügyminiszter nyújtott át az általa vezetett tárca központi épületében – jelentette az orosz állami TASZSZ hírügynökség.

Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attila

Fotó: MTI

A laudáció szerint Vidnyánszky Attila nagyban hozzájárul az orosz irodalom népszerűsítéséhez, és megismerteti a magyar közönséget Oroszország kulturális örökségével. "Nagyra értékeljük azt is, hogy az Ön erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült felújítani az oroszországi és magyar színházak közötti együttműködést" – hangsúlyozta Szergej Lavrov.

A Puskin-érmet 1999-ben alapították, orosz és külföldi állampolgároknak adományozzák a kultúra, a művészetek, a művelődés és a humán tudományok területén szerzett érdemeikért.

Most én! - Vidnyánszky Attila háborúja

Ez a színházi évad is véget ért, és a helyzet megint rosszabb, mint egy évvel korábban. A veszteséglista most is olyan nyomasztó, hogy csak az átható közöny segít napirendre térni fölötte. Elég annyit említeni, hogy a legsikeresebb, a magyar színház külföldi köve­teiként működő csapatok közül - nincs olyan sok belőlük - a Krétakör vegetál, a Szputnyik pedig feloszlott a bizonytalan és méltatlan állami finanszírozási rendszer miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.