ZSINÓRPADLÁS - rés a présen

„A báb nem fintorog”

Varsányi Péter rendező

  • rés a présen
  • 2017. október 21.

Színház

rés a présen: Mire jó a bábrendező szakirány?

Varsányi Péter: Amikor jelentkeztem a Színművészetire, semmit sem tudtam a bábszínházról. A felvételit viszont már teljes eksztázisban éltem meg. Az egyetemen töltött öt év alatt prózai és operarendezést ugyanúgy tanultunk, mint, mondjuk, filmkészítést vagy világítástervezést – leginkább mégis annak ajánlom a szakot, aki a jövőbe nézve látja magát báb­előadások rendezőjeként.

rap: Milyen munkáidat ismerheti már a közönség, és mit láthat repertoáron?

VP: Korábban rendeztem többek közt az Operában Az úrhatnám szolgálót, a Budaörsi Latinovits Színházban Mosonyi Aliztól Az öreg kisasszony autósmeséit Takács Katival a főszerepben vagy Borbáth Péter Sündör és Niru című könyvéből bábelőadást. Az utóbbi két produkciót itt-ott el lehet csípni. Október 21-én pedig a Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatóival mutatjuk be A falak titkos életét Bruno Schulz művei nyomán, Ewa Maria Wolska társrendezésében a Jurányi Házban.

rap: A megtorlás napja című előadást pedig szeptember 28-án mutatjátok be a Jurányiban. Mit kell tudnunk erről a darabról?

VP: Az előadás Elliot Rodger, a 2014-es Santa Barbara-i tömeggyilkosság elkövetőjének életét dolgozza fel. A tragédia előtt ez a 22 éves fiú elküldött a hozzátartozóinak egy önéletrajzot, amelyben leírta, hogyan vált gazdag, hollywoodi filmes családba született gyerekből azzá, amivé. Megrázó olvasmány, de a mi célunk nem a sokkolás, hanem az, hogy a nézőkkel közösen beszéljünk a társadalmunkra nehezülő feszültségekről.

rap: Milyen a próbaidőszak?

VP: Új módszert próbáltam ki: az első szakaszban folyamatosan improvizáltunk, majd az improvizá­ciók alapján írtam a szövegkönyvet. Így tulajdonképpen a színészekkel – Kurta Niké, Csémy Balázs, Kovács Domokos – és Hajós Zsuzsa konzulensemmel közösen jegyezzük az előadást. Iszonyú szerencsés vagyok, hogy ilyen tehetséges, okos és nyitott embe­rekkel akadtam össze. És ez nem a kötelező dicséret.

rap: Mi van még a bábrendezésen túl?

VP: Most csöppentem bele a szabadúszó rendezők tócsájába. Amíg van mit mondanom, és ezt rajtam kívül más is így látja, szeretnék benne maradni. De más vizek is érdekelnek – a lengyelországi Erasmus-tanulmányaim alatt rendeztem egy kis stop motion filmet, amelyet a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon is láthattak a nézők – szeretném ezt a műfajt is folytatni. Aztán vannak még írói terveim. A párom egyébként szintén bábrendező, úgyhogy a kérdésedre válaszolva: a bábrendezésen túl egy bábrendező van.

rap: Szerinted mindent el lehet játszani bábokkal?

VP: Mindenesetre Misi Mókustól a holokausztig elég széles a skála. Olyan szerintem nincs, hogy egy témát ne lehetne bábokkal feldolgozni. Csak épp nem érdemes ugyanazt elvárni egy bábtól, mint egy színésztől. A báb nem fintorog egy rossz instrukció hallatán, míg a színész feje nem esik le próba közben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.