rés a présen: Egyenes út vezetett a színháztól a cirkuszhoz?
Uray Péter: A színház világához és a cirkuszművészethez is a mozgáson keresztül vezetett az utam. Pantomimművészként kerültem annak idején kapcsolatba az akkori Artistaképző Intézettel, ahol a boldog emlékű Aszalós Károlynak és Kovács Gyulának köszönhettem, hogy betekintést nyerhettem az artisták munkájába. A színházi munkáimban a csönd, az ember jelenléte a térben, a kialakuló viszonyrendszer bonyolult változásai és az alkotás szabadsága iránti vágy vezettek mindig is. Ezen belül az artisták magával ragadó világa, a cirkuszművészet varázslata is szeretett területnek számított a pályám során.
rap: Miért a Rómeó és Júliát választotta, és hogyan lehetett átültetni Shakespeare-t a manézsba?
UP: Egy 2013-as vilniusi rendezésem formai világa adott ötletet ahhoz, hogy ezt a gyönyörű szerelmi drámát megpróbáljam artistákkal is eljátszatni egy különleges, cirkusz-színházi előadás keretein belül. A zsánerszámok (kínai rúd, gumiasztal, levegőszámok, erőemelő és dobószámok stb.) adják az előadás kiemelt pillanatait, míg a történetmesélés a mozgásszínház több helyről táplálkozó eszköztára (mozgásművészet, gesztusszínház, kontakttechnikák, akciótervezés, harcművészeti elemek stb.) segítségével kerül a nézők elé. Az előadás csak mozgásra, zenére (élő és felvételről hallható zenékre) épülő, feszes dramaturgiai szerkesztésű játék.
rap: Kikkel és hogyan készült az előadás?
UP: A Baross Imre Artistaképző növendékeivel 2016 kora nyarán mutattuk be először, akkor még vizsgaelőadásként az első verziót. A fiatalok részvétele a próbafolyamatban azt sugallta, hogy önálló előadásként is érdemes lenne foglalkoznunk a darabbal. Nem volt könnyű munka. Mire a mostani bemutató elkészült, s a Kisvárdai Fesztiválon, a Szarvasi Vízi Színházban, a Fővárosi Nagycirkuszban, illetve a Sziget Fesztiválon sikerrel lefutottak az előadások, már egy komoly, izgalmas társulatot láthattunk magunk előtt.
rap: Kiknek ajánlaná az előadást?
UP: Hatéves kortól már bárkinek, hiszen a mozgásnak, a látványnak és a zene különleges világának köszönhetően a befogadói élmény alapvetően érzéki alapú. Rendkívül izgalmas kísérletnek érzem azt, hogy a mostani előadás-sorozat kifejezetten fiataloknak, a középiskolás és egyetemi korosztálynak szól majd. Shakespeare Rómeó és Júliája a szerelem mindenhatóságának, a kettőjüket körülvevő világ, az „apák világának”, a gyűlölet elfogadhatatlanságának és a feltétel nélküli szolidaritásnak a drámája. Azok a fiatalok, akikkel az előadásunk közönségeként találkozhatunk majd, a játszók kortársai lesznek. A produkciók után minden esetben rendhagyó irodalomórára hívjuk meg nézőinket, ahol Nádasdy Ádám egyetemi tanár, költő, műfordító, Kállay Géza egyetemi tanár, irodalomtörténész, nyelvész, Kiss József színész, rendező, dramaturg, Marosi Antal újságíró és jómagam leszünk az előadók.
rap: Mikor és hol lesz látható az előadás?
UP: A cirkusz-színházi előadások a Fővárosi Nagycirkuszban tekinthetők meg 2017. október 2. és 6. között, délután 3 órai kezdettel.
rap: Milyen más munkáival találkozhatunk még az évadban, illetve a következő évadban?
UP: Korábban már rendeztem Hamletet mozgásszínházi előadásként a sepsiszentgyörgyi M Studio színészeinek. Most ismét fontossá vált a darab a számomra. Az évad második felében mutatjuk be, javarészt a most ötödéves gyakorlatukat töltő kaposvári színészosztályom tagjainak részvételével.
rap: Melyik cirkuszi szám áll a legközelebb önhöz?
UP: Mindegyik! Az előadó képességein, színpadi jelenlétén, kisugárzásán múlik, hogy el tud-e varázsolni, vagy sem. Ha igen, akkor azt a számot, amiben megmutatkozik, már menthetetlenül a magaménak fogom érezni.
