Radnai Márk már nem emlékszik rá, hogy megfenyegette Koltai Tamást

  • - urfi -
  • 2015. november 7.

Színház

Radnai korábban bocsánatot kért, hogy lecsótányozta és az ujjai eltörésével fenyegette az idős kritikust. Most, hogy Koltai már nem tud ellenkezni, a bátor rendező mindent tagad.

A Fidelio interjút készített Radnai Márk rendezővel, amelyben az újságíró, Hernádi-Bozi Eszter finoman szólva is tapintatosan rákérdez a kényes ügyre. Egészen pontosan így:

– A nyár folyamán egy, a Closer című darabodat érintő kritika miatti felháborodásod szolgáltatott témát a kulturális sajtó számára. Saját magaddal szemben mennyire vagy kritikus?

Erre Radnai a következőt válaszolja:

– A Closer előadással kapcsolatos felháborodásom maximum a bulvármédiának adhatott témát, és mivel én azóta sem olvastam az említett kritikát, így nehéz is reagálnom rá. Ezt a történetet a sajtó találta ki, semmi köze a valósághoz. Nem szoktam rólam megírt kritikák miatt fenyegetni embereket.

Balra Radnai

Balra Radnai

Fotó: Átrium Film-Színház

Igen, jól látják, tényleg azt mondta, hogy „ezt a történetet a sajtó találta ki, semmi köze a valósághoz”. Az újságíró pedig nem kérdez vissza.

A valóság

Ez a bizonyos történet úgy kezdődött, hogy Koltai Tamás, az egy hónappal később elhunyt kritikus a Facebookon nyilvánosságra hozta Radnai Márk levelét, amiben ez állt: „Valaki egyszer azt mondta rád, »kártékony csótány«. Szerinted miért? Ha még egyszer meglátlak bármelyik előadásom közelében, egyesével töröm el minden ujjad.”

A levél valódiságát Radnai akkor elismerte, és a maga módján bocsánatot is kért érte.

Az előadásnak helyet adó színház, az Átrium művészeti vezetője azt írta: „Radnai Márk rendező olyan stílusú üzenetet küldött Koltai Tamás kritikusnak, amely minden színházetikai és alapvető emberi normát megsért.”

Az Átrium egy ideig szüneteltette az előadás játszását, és Upor László ideiglenesen a darab fordítását is letiltotta.

Csendes-Erdei Emese újságíró ezután számolt be róla, hogy korábban Radnai őt is megfenyegette, mert le akart hozni egy interjút, amelyet amúgy a színház kezdeményezett: „Közölte, hogy eltöri a kezemet, ha lehozom a cikket.” Ezt kérdésünkre akkor az Átrium ügyvezető igazgatója is megerősítette.

Vajon a fenti megszólalók közül mindenki hazudik Radnai szerint, saját magát is beleértve? És az előadásának helyet adó színház vezetői vagy éppen maga Koltai Tamás is a bulvársajtó részét képeznék, amely ugyebár az egészet csak kitalálta?

Hirtelen felindulás

„Radnai Márk rendező következetesen arrogáns magatartása – és egyáltalán nem mellékesen nevezetes »hirtelen felindulása« – miatt úgy döntöttem, hogy a Closer című előadás fordítói jogdíját a továbbiakban nem veszem fel, és kérem az Átrium Színházat, hogy az összeget mostantól egyenest a Színművészeti Egyetem hallgatóit segítő Várkonyi Alapítványnak utalják. A döntést hetekkel ezelőtt meghoztam, a színház vezetői megértették, elfogadták. Ha korábban bizonytalan lettem volna (nem voltam), a rendezővel minap megjelent interjú végképp segített volna.” Ezt írja a Facebookon megjelent közleményében Upor László, aki korábban itt foglalta össze véleményét az esetről és annak tágabb kontextusáról. Ugyancsak a Facebookon jelezte több kritikus, hogy Radnai Márk előadásairól ezek után nem ír kritikát.

 

(Leadkép: jegy.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.