Színház

Stílgyak

Mozgófénykép

  • Csáki Judit
  • 2013. május 25.

Színház

Én erősen hiszek az úgynevezett írói színházban, ugyancsak erősen a rendezői színházban - de legerősebben a színészi színházban hiszek. A színészek azok, akik kollaboránsként olykor valamivé pumpálják a semmit, jóvá a rosszat. A jó színészek, persze, csak ők; azok, akikre azt szoktuk mondani, hogy még a telefonkönyv is, ugye...

Az életükért teszik, szoktuk mondani ezt is, hiszen testi-lelki valójuk van ott a színpadon, a közönséggel ők találkoznak, bőr és vásár a javából. Szerencsés esetben megőrzi őket az emlékezet, mint például Törzs Jenőt, Kabos Gyulát, Ráday Imrét, Jávor Pált, Perczel Zitát, Karády Katalint, Turay Idát.

Hogy ki volt - volt-e egyáltalán, vagy csak most van - Barkay Micike, azt nem tudjuk. Illetve tudjuk, hogy nem volt, így aztán ő az, akinek "semmi köze ehhez az egészhez".

Mihez is? Nényei Pál Mozgófénykép című darabjában van Budapest, vannak a fentebb felsorolt nagyságok (plusz Horthy Miklós kormányzó mint deus ex machina), orfeumhangulat és filmes reminiszcenciák, harmincas-negyvenes évek - és ez a Mici, az orfeumnő, a fikció. Darab, az sajnálatos módon nemigen van; a korabeli filmek szereplőkliséi - gyáros, díva, cserfes lány, komornyik stb. - még az obligát fordulatokkal - szerelem, féltékenység, megcsalás stb. - együtt sem tesznek ki egy darabot. A sztori összepuzzle-ozásán a nézők kis csoportokban dolgoztak a szünetben - ki kinek a kicsodája, ki kivel és miért, valamint hogy miért így hívják őket, amikor nem is színészek, illetve olyik mégiscsak -, és nem azért, mert olyan bonyolult, hanem mert annyira foghíjas. Csoda hát, hogy van előadás. Avagy máshonnan nézve: ez aztán az igazi kihívás a színészeknek.

Göttinger Pál rendezői kezenyomát nemigen láthatni; vagy mert tényleg nemigen van, vagy mert eltakarja a színészi buzgólkodás. Az ugyanis elég egyértelműen látszik, hogy ettől - a színészi buzgólkodástól - telnek ki a vázlatos alakok, és halad előre pörgősen vagy evickélve a történet maga.

Melynek meglepőnek szánt fordulatait illetlenség lenne elmesélni. Meg nehéz is. De annyi talán elegendő, hogy sok "mintha" van benne, vagyis az egész egy "mintha": mintha Törzs Jenő egy gyárost játszana, aki gumiabroncs-részvényeket vesz, és a németekkel való fúzióról álmodozik, a lányát mintha Perczel Zita játszaná ebben az elképzelt filmben, aki a Ráday Imre által játszott Csortos Gyula fiába lenne szerelmes, de lehet, hogy nem is a Csortos Gyula fia ő, hanem a színészneveknek semmi köze az általuk alakított figurákhoz, viszont a mai színészek a régi színészek eljátszásával hozzák azok régi szerepeit - nem érdemes mélységet keresni ebben. Hiszen ürügy az egész: zenére (Dinyés Dániel dalainak szövegét Hajós András írta, a négytagú zenekar pedig egy függőhídon muzsikál a játéktér felett), humorra, nevettetésre.

És akkor a színpadon felvonul a Radnóti Színház társulatának jó néhány eminense: Kováts Adéltól és Szervét Tibortól kezdve Gazsó Györgyön és Adorjáni Bálinton át Szávai Viktóriáig és Petrik Andreáig összesen tízen, no meg a kar és a zenekar, és dobják be az apait-anyait, hogy takarják a takarandót, és mutassák a mutathatót.

Stílusgyakorlat, amit játszanak: Kováts Adél például Karády Katalin közismert imázsát hozza úgy, hogy mégsem imitál, még kevésbé parodizál. Ott a hosszú szipka, a távolba néző, merengő fotó még szóba is kerül, a "gyenge gyufaszálról" szóló dal is eléri hatását, mégis Kováts Adél az, akit látunk, az ő blazírt humorával, ami egyszerre célozza a figura színét és a közönség recepcióját. Vagy Szervét Tibor, akivel még mostohábban bánt az író ebben az állítólagos főszerepben, mert a gyáros csupa illusztratív jelenetben kénytelen megjelenni, de Szervét nem Törzs Jenőben utazik (vagy én nem ismerem annyira a Törzs Jenő-i gesztusokat), hanem a gyors váltásokban, mai kiszólásokban, önmaga, vagyis a figura gyakori kommentálásában, és ennek számos módját mutatja flottul, a gesztustól az énekig. Eltartja a hajmeresztően érzelgős-giccses fordulatokat, túlozza a hősies pózt - a titkos liaison alanya, az orfeumnőt alakító Szávai Viktória pedig méltó párja ebben.

Jávor Pál nyalka figurája, ismert hajsimítós mozdulata nagy papedli Adorjáni Bálintnak, ráadásul mint nagy nőfaló, ő mozdítja olykor előbbre a sztorit, miközben lubickol az amorózó figurájában. Gazsó György komornyikja nagy Kabos Gyula-ziccer; nem is állja meg, hogy hangban, tartásban néha a paródiáig csússzon, szinte már a Hyppolit Schneider urát látjuk-halljuk, pedig nincs "hagymát hagymával". Rétfalvi Tamás a Csortos-ivadék, de lehet, hogy mégis Ráday Imre, de leginkább a magát megcsaltnak hitt szerelmes; ő túlságosan kitart a figura mellett, ezért elszántan keresi benne a drámát.

És van még csúszkálás az időben, Teréz körút helyett Lenin körút, feltűnő és eltűnő Kossuth téri szobrok - és egy megcsalásjelenet, háromszor, a három résztvevő szemszögéből elmesélve.

És van még Horgas Péter remek díszlete: budoár az egész színpad, ruhákkal kibélelve, és tán észrevesszük az óriási kormányzói zakót, meg a többit is, lehasznált katonaruhákat, szegényes göncöket, hiszen köröttünk mégiscsak a negyvenes évek első fele "melegít". Ahogy erre egyetlen jelenetében Bálint András Horthy Miklósként fehér lovon föl is hívja a figyelmünket: "naccerű".

A tapsrendben pedig azok, akik megérdemlik a tapsot: színészek, zenészek.

Radnóti Színház, április 20.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Sámson és a bibliás szavazók

Négyötödük a jobboldali elnökre szavazott, sokuk elutasítja a krisztusi szegénységet, újabban pedig az empátiát is. A második ciklusban a Republikánus Párt után az evangéliumi közösségeket is maga alá gyűri Donald Trump karizmája.

Nagyobb társadalmi érdek

A Berettyóújfaluban dolgozó debreceni radiológus húsvétkor ittasan, vezetői engedély nélkül indult autóval locsolkodni. A rendőrök kiszúrták, de megállítani nem tudták. Üldözése közben az orvos személyi sérüléssel járó balesetet okozott, egy rendőrt is majdnem elütött. Eddig hatszor tiltották el a vezetéstől, most mégsem tartóztatták le.