Bő egy hét színházi együttlét

  • rés a présen
  • 2013. május 24.

Színház

"Megfér a színpadon Pintér Béla Parasztoperája, Horváth Csaba Peer Gynt rendezése, Hajdu Szabolcs sajátos előadása, a Békeidő" - a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészeti aligazgatójával, Gálovits Zoltánnal beszélgettünk.

rés a présen: Mióta dolgozol Temesváron? Hogy kerültél a színházhoz?

Gálovits Zoltán: Nem sokkal azután kerültem Temesvárra, hogy Balázs Attila lett a színház igazgatója, és ennek már több mint öt éve. Amikor megnyerte a versenyvizsgát, rögtön elkezdett asszisztenst keresni, én meg pont akkor akartam elmenni a nagyváradi színháztól, és egy közös ismerősünk összekötött minket. Attilának konkrét elképzelései voltak, s ezt meg is fogalmazta a menedzseri pályázatában. Asszisztensként, majd később művészeti aligazgatóként igyekeztem igazodni ezekhez az elképzelésekhez, hisz ez az, aminek nyoma van, amit bármikor számon kérhetnek. A korábbi elképzelésekre az volt a jellemző, hogy minél szélesebb réteghez szóljunk, minél gazdagabb programmal, mindezt természetesen a minőség jegyében.Igyekszünk folyamatosan rákérdezni arra, hogy mi lenne jó nekünk és a környezetünknek, így állandóan keresünk, változtatunk.

false

rap: Mi a művészeti irány mostanra? Milyenek a repertoáron lévő darabok?

GZ: Sikerült létrehoznunk egy nyitott színházat, amely lassan felveszi a versenyt a legtöbb élvonalbeli romániai, magyarországi színházzal. A gazdag és változatos műsor például megvalósult. A mozgásszínházi előadásoktól a kortárs darabokon keresztül a musicalig széles skálán mozog a kínálat. Van kortárs magyar szerző műve a repertoáron, kortárs egyetemes, kortárs román, klasszikusok, stúdió, nagyszínpadi. Megfér a színpadon Pintér Béla Parasztoperája, Horváth Csaba Peer Gynt rendezése, Hajdu Szabolcs sajátos előadása, a Békeidő. Ebből kiderül, hogy nem egy tipikus kőszínház a temesvári, sokkal közelebb áll hozzánk a függetlenek szférája. Sokat utazunk, jó kapcsolataink vannak, politikai függetlenséggel, minőségre törekedve, a problémákat nem elhallgatva igyekszünk mindenhol megmutatni magunkat. Ez azért is fontos, mert Temesváron egyre kevesebb magyar ajkú néző van, fontos, hogy máshol is játsszunk, meg természetesen a román nézők is potenciális közönségnek számítanak.

rap: Mikor és ki találta ki a TESZT fesztivált?

GZ: A TESZT jelenlegi formájában több ember közös munkája, beszélgetések, viták, kérdésekre keresett és megtalált válaszok eredménye, ugyanakkor egy olyan találkozóhely, ahol újabb és újabb kapcsolatok születnek, új projektek indulnak útnak. Szász Enikő, a színház korábbi igazgatója 2007-ben kezdeményezett egy fesztivált, amely akkor alig pár előadásból állt, így minifesztiválnak hívták. Attila, ahogy igazgató lett, folytatni akarta a kezdeményezést, így a színház 55. évfordulója alkalmából létrehoztunk egy fesztivált, amelyre meghívtunk párat a régió előadásaiból. Akkor már tudtuk, hogy nem a verseny a fontos, hanem a találkozás, és így is neveztük el. Később már Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó néven futott, röviden TESZT-nek hívtuk, és így vonult be a köztudatba. Idén a színház alapításának 60. évfordulóját ünnepeljük, így ezúttal is igyekeztünk minél több előadást meghívni.

rap: Mi az idei fesztivál tematikája, és mik a fontosabb programok?

GZ: A TESZT regionális fesztivál, így olyan előadásokat hívunk meg, amelyek a szűkebb térségben jöttek létre. Jön az Újvidéki Színház, a Szabadkai Népszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső színház, belgrádi, szegedi és budapesti társulatok. (A teljes program a http://www.tm-t.ro oldalon található.) Magunkat és egymást is teszteljük ebben a bő egy hétben május 24. és 31. között. A partnerszínházaink mellett évről évre a saját produkcióinkból is van egy szemle. Idén azokra az előadásokra koncentráltunk, amelyek érzékenyen reagálnak aktuális társadalmi problémákra, illetve a szerzőiség kérdését feszegetik. Több olyan előadás is van, amelynek szerzője és rendezője ugyanaz a személy, sőt játszik is benne. Ez a legjellemzőbb talán Pintér Béla és Hajdu Szabolcs esetében, de felmerül az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Sirály előadásában is, amelyben Tomi Janezic folyamatosan jelen van, és az első felvonásban úgy instruálja a színészeket, mintha egy próbán lennénk. Az előadás hat és fél órás, és az egyik kiemelt programja a találkozónak. Igazi színházi élmény.

rap: Miért kell szeretni Temesvárt?

GZ: A városnak sajátos hangulata van, s ez leginkább a különböző kultúrák egymásra hatásának köszönhető. Tetten érhető ez mindenben, leglátványosabban talán mégis az építészetben. Az emberek szeretnek kiülni a teraszokra, így egészen mediterrán a hangulat. A régió városainak közelsége, Belgrád, Újvidék vagy Szabadka pedig igazán nagy kihívásokat és lehetőségeket rejt. Ha Temesvár megnyerné az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címet, amelyre jó eséllyel pályázik, még szerethetőbb lenne.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.