Bő egy hét színházi együttlét

  • rés a présen
  • 2013. május 24.

Színház

"Megfér a színpadon Pintér Béla Parasztoperája, Horváth Csaba Peer Gynt rendezése, Hajdu Szabolcs sajátos előadása, a Békeidő" - a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészeti aligazgatójával, Gálovits Zoltánnal beszélgettünk.

rés a présen: Mióta dolgozol Temesváron? Hogy kerültél a színházhoz?

Gálovits Zoltán: Nem sokkal azután kerültem Temesvárra, hogy Balázs Attila lett a színház igazgatója, és ennek már több mint öt éve. Amikor megnyerte a versenyvizsgát, rögtön elkezdett asszisztenst keresni, én meg pont akkor akartam elmenni a nagyváradi színháztól, és egy közös ismerősünk összekötött minket. Attilának konkrét elképzelései voltak, s ezt meg is fogalmazta a menedzseri pályázatában. Asszisztensként, majd később művészeti aligazgatóként igyekeztem igazodni ezekhez az elképzelésekhez, hisz ez az, aminek nyoma van, amit bármikor számon kérhetnek. A korábbi elképzelésekre az volt a jellemző, hogy minél szélesebb réteghez szóljunk, minél gazdagabb programmal, mindezt természetesen a minőség jegyében.Igyekszünk folyamatosan rákérdezni arra, hogy mi lenne jó nekünk és a környezetünknek, így állandóan keresünk, változtatunk.

false

rap: Mi a művészeti irány mostanra? Milyenek a repertoáron lévő darabok?

GZ: Sikerült létrehoznunk egy nyitott színházat, amely lassan felveszi a versenyt a legtöbb élvonalbeli romániai, magyarországi színházzal. A gazdag és változatos műsor például megvalósult. A mozgásszínházi előadásoktól a kortárs darabokon keresztül a musicalig széles skálán mozog a kínálat. Van kortárs magyar szerző műve a repertoáron, kortárs egyetemes, kortárs román, klasszikusok, stúdió, nagyszínpadi. Megfér a színpadon Pintér Béla Parasztoperája, Horváth Csaba Peer Gynt rendezése, Hajdu Szabolcs sajátos előadása, a Békeidő. Ebből kiderül, hogy nem egy tipikus kőszínház a temesvári, sokkal közelebb áll hozzánk a függetlenek szférája. Sokat utazunk, jó kapcsolataink vannak, politikai függetlenséggel, minőségre törekedve, a problémákat nem elhallgatva igyekszünk mindenhol megmutatni magunkat. Ez azért is fontos, mert Temesváron egyre kevesebb magyar ajkú néző van, fontos, hogy máshol is játsszunk, meg természetesen a román nézők is potenciális közönségnek számítanak.

rap: Mikor és ki találta ki a TESZT fesztivált?

GZ: A TESZT jelenlegi formájában több ember közös munkája, beszélgetések, viták, kérdésekre keresett és megtalált válaszok eredménye, ugyanakkor egy olyan találkozóhely, ahol újabb és újabb kapcsolatok születnek, új projektek indulnak útnak. Szász Enikő, a színház korábbi igazgatója 2007-ben kezdeményezett egy fesztivált, amely akkor alig pár előadásból állt, így minifesztiválnak hívták. Attila, ahogy igazgató lett, folytatni akarta a kezdeményezést, így a színház 55. évfordulója alkalmából létrehoztunk egy fesztivált, amelyre meghívtunk párat a régió előadásaiból. Akkor már tudtuk, hogy nem a verseny a fontos, hanem a találkozás, és így is neveztük el. Később már Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó néven futott, röviden TESZT-nek hívtuk, és így vonult be a köztudatba. Idén a színház alapításának 60. évfordulóját ünnepeljük, így ezúttal is igyekeztünk minél több előadást meghívni.

rap: Mi az idei fesztivál tematikája, és mik a fontosabb programok?

GZ: A TESZT regionális fesztivál, így olyan előadásokat hívunk meg, amelyek a szűkebb térségben jöttek létre. Jön az Újvidéki Színház, a Szabadkai Népszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső színház, belgrádi, szegedi és budapesti társulatok. (A teljes program a http://www.tm-t.ro oldalon található.) Magunkat és egymást is teszteljük ebben a bő egy hétben május 24. és 31. között. A partnerszínházaink mellett évről évre a saját produkcióinkból is van egy szemle. Idén azokra az előadásokra koncentráltunk, amelyek érzékenyen reagálnak aktuális társadalmi problémákra, illetve a szerzőiség kérdését feszegetik. Több olyan előadás is van, amelynek szerzője és rendezője ugyanaz a személy, sőt játszik is benne. Ez a legjellemzőbb talán Pintér Béla és Hajdu Szabolcs esetében, de felmerül az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Sirály előadásában is, amelyben Tomi Janezic folyamatosan jelen van, és az első felvonásban úgy instruálja a színészeket, mintha egy próbán lennénk. Az előadás hat és fél órás, és az egyik kiemelt programja a találkozónak. Igazi színházi élmény.

rap: Miért kell szeretni Temesvárt?

GZ: A városnak sajátos hangulata van, s ez leginkább a különböző kultúrák egymásra hatásának köszönhető. Tetten érhető ez mindenben, leglátványosabban talán mégis az építészetben. Az emberek szeretnek kiülni a teraszokra, így egészen mediterrán a hangulat. A régió városainak közelsége, Belgrád, Újvidék vagy Szabadka pedig igazán nagy kihívásokat és lehetőségeket rejt. Ha Temesvár megnyerné az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címet, amelyre jó eséllyel pályázik, még szerethetőbb lenne.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.