Ügyvédhez fordultak és a máig elmaradt kártérítésért küzdenek a Nemzeti Színház megsérült színészei

  • narancs.hu
  • 2024. március 11.

Színház

Egyikük még mindig mankóval jár, másikuk rehabilitáción vesz részt.

Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia ügyvédhez fordultak, amiért máig nem kaptak semmilyen kártérítést azután, hogy tavaly novemberben balesetet szenvedtek a Nemzeti Színházban a Rómeó és Júlia előadás során.

Mint ismert, több métert zuhantak a díszlet vastraverzéről, és komoly sérüléseket szenvedtek. A Blikk most arról ír, hogy a tavaly novemberi baleset ügyében a vizsgálat még folyik, a sérült színészek pedig egyelőre semmilyen kártérítést nem kaptak, amely a becslések szerint több milliós nagyságrendű is lehet.

A lap úgy tudja,

Szász azóta is mankóval jár, Horváth pedig a keze miatt hetente háromszor rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt, a felépülésük még hónapokig is eltarthat.

"Elég komplex kezelést kapok nagy odafigyelés mellett, szuper ellátásban, jó körülmények között. Nagyon hozzáértő emberek dolgoztak a gyógyulásomon sokat, nagyon jó eredménnyel" – mondta korábban Horváth Lajos Ottó az RTL-nek.

Őt Borbély Zoltán ügyvéd képviseli, aki a Blikknek azt mondta, "az eset egyértelműen üzemi baleset volt, ami egy színházban is előfordulhat. A munkabalesetnél objektív a felelősség."

"Egy pillanatig sem akarjuk, hogy jogi perpatvar legyen, a legfontosabb, hogy mind a két színész gyógyuljon meg, amint lehet, és ehhez megkapjanak minden segítséget, amibe beletartozik az anyagi is" – mondta az ügyvéd.

Vidnyánszky Attila decemberben úgy nyilatkozott, "a színház veszélyes üzem", a "színészeknek pedig meg kell tanulnia egy-egy díszletet használni". Azt is mondta, hogy a baleset okán "egyszemélyi felelősség nem állapítható meg", ezért aztán hamar vissza is vonta a felajánlott lemondását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.