A Sínai-félsziget eddigi legvéresebb terrortámadása volt az egyiptomi mecsetben elkövetett merénylet, már 235 halottról tudni

  • narancs.hu
  • 2017. november 25.

Terror

Egyiptom légicsapásokkal üt vissza.

Legalább 235 ember meghalt és több mint százan megsebesültek, amikor bombákkal és lőfegyverekkel támadást intéztek egy mecset ellen az egyiptomi Sínai-félszigeten, Bir al-Abed városánál. Egyelőre nem tudni, kik az elkövetők, a véres tett után elmenekültek. Még egyetlen sem csoport sem vállalta magára a merényletet. De az tény, hogy Egyiptomban 2013 után élénkült meg a dzsihádisták aktivitása: az Iszlám Állam rendszeresen követ el támadásokat az egyiptomi hatóságok ellen, több száz rendőrt, katonát és civilt öltek már meg.

A mecsetben a szufizmus követői gyülekeztek rendszeresen, őket pedig a dzsihádista csoportok – köztük az ISIS is – eretneknek tekinti.

Úgy tudni, a támadók hasonlóan öltöztek be, mint a mecsetet védő biztonsági erők tagjai, negyvenen lehettek, egy robbanás után a mecsetből kimenekülőkre kezdtek lőni, majd a sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak.

Ez az egyiptomi civilek ellen valaha elkövetett legvéresebb merénylet.

Az egyiptomi államfő, Abdel-Fatah el-Sziszi kíméletlen válaszcsapással fenyegette meg az elkövetőket, több forrás szerint a légierő péntek este légicsapásokat mért azokra a hegyvidéki területekre, ahová a merénylők visszahúzódhattak.

(MTI, BBC, The Guardian)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.