A Sínai-félsziget eddigi legvéresebb terrortámadása volt az egyiptomi mecsetben elkövetett merénylet, már 235 halottról tudni

  • narancs.hu
  • 2017. november 25.

Terror

Egyiptom légicsapásokkal üt vissza.

Legalább 235 ember meghalt és több mint százan megsebesültek, amikor bombákkal és lőfegyverekkel támadást intéztek egy mecset ellen az egyiptomi Sínai-félszigeten, Bir al-Abed városánál. Egyelőre nem tudni, kik az elkövetők, a véres tett után elmenekültek. Még egyetlen sem csoport sem vállalta magára a merényletet. De az tény, hogy Egyiptomban 2013 után élénkült meg a dzsihádisták aktivitása: az Iszlám Állam rendszeresen követ el támadásokat az egyiptomi hatóságok ellen, több száz rendőrt, katonát és civilt öltek már meg.

A mecsetben a szufizmus követői gyülekeztek rendszeresen, őket pedig a dzsihádista csoportok – köztük az ISIS is – eretneknek tekinti.

Úgy tudni, a támadók hasonlóan öltöztek be, mint a mecsetet védő biztonsági erők tagjai, negyvenen lehettek, egy robbanás után a mecsetből kimenekülőkre kezdtek lőni, majd a sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak.

Ez az egyiptomi civilek ellen valaha elkövetett legvéresebb merénylet.

Az egyiptomi államfő, Abdel-Fatah el-Sziszi kíméletlen válaszcsapással fenyegette meg az elkövetőket, több forrás szerint a légierő péntek este légicsapásokat mért azokra a hegyvidéki területekre, ahová a merénylők visszahúzódhattak.

(MTI, BBC, The Guardian)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.