Helyszín: Stockholm, városháza. Időpont: december 10. Tavaly, idén, jövőre is. Ez a nap Alfred Nobel halálának évfordulója, 1901 óta ilyenkor adják át a Nobel-díjat. Az esti gálavacsora óriási, a média által is figyelemmel kísért esemény, svédek ezrei ülnek le a képernyő elé, hogy megnézzék az élő közvetítést. A banketten 1300 meghívott vesz részt, természetesen szigorúan válogatott társaság. A díjazottak mellett ott a svéd királyi család, magas rangú közméltóságok, diplomaták, fontos emberek. A virágok az olasz Riviéráról, San Remóból érkeznek (Nobel itt töltötte élete utolsó éveit). A díszvacsora menüje mindig meglepetés, a nagy napon mindössze néhány perccel este 7 után lebben fel a fátyol. Majdnem háromszáz fős személyzet biztosítja a tökéletes lebonyolítást. Nem csoda, hiszen a vendégeknek percre pontosan kell felszolgálni a meleg ételeket, baki véletlenül sem fordulhat elő (szívesen belekukucskálnék a forgatókönyvbe). A bevásárlólistán az egyik évben 2692 galambmell, 475 homárfarok, 100 kg burgonya, 67 kg csicsóka, 53 kg krémsajt, 45 kg enyhén füstölt lazac sorakozott. Minden szeptemberben a felkért neves szakácsgárda három menüt javasol, a Nobel Alapítvány vezetősége végigkóstolja, majd döntést hoz. A menü az utolsó percig hétpecsétes titok.
Az ételsorok kulináris történelmet mesélnek, nagy élmény végigbogarászni, hogyan változtak az elmúlt száz-egynéhány évben. Az első évtizedben például kanapékkal indult, ezt később felváltotta az előétel. Sokáig volt kötelező fogás a kristálytiszta consommé vagy a teknősbékaleves. Az utóbbi években egyre nagyobb szerephez jut az egyébként is szárnyaló skandináv gasztronómia. 2006-ban lazac, jakabkagyló járt előételnek, majd báránygerinc, végül ananászparfé. Az utolsó, 2007. évi menü aszpikos homárral és kapros óriási laposhallal indult, jércével folytatódott, málnás-feketeribizlis parféval fejeződött be (a desszert mindig parfé, feltálalása külön ceremónia).
Nos, amit idén egészen biztosan nem adnak föl, az az egyik leghíresebb és legnépszerűbb svéd házias étel: pyttipanna. A jópofa szó maradékot jelent, az étel pedig nem más, mint serpenyőben összesütött krumpli, hagyma, hús, mellé savanyított cékla jár. Receptet nem is igen érdemel: kockázzunk fel főtt krumplit, sült húst, serpenyőben forgassuk össze hagymával, tükörtojással tálaljuk. Vagy variáljuk, én például sült céklát, rozmaringot, ropogósra sütött véres hurkát adtam hozzá, és lágy tojással tetőztem.
A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com
