csontzene - Istenkísértések

  • .
  • 2007. október 18.

Trafik

Nemcsak manapság rondítják tele barmok a művészeti élet kikupálódott deszkáit, kamráit, hanem már Beethoven idejében is ugyanez volt a helyzet, amikor is stupid zenei herélők arra kényszerítették, hogy op. 130-as B-dúr vonósnégyesének zárótételét vonja vissza és Nagy Fúga néven külön publikálja, mivelhogy - így érveltek, akik még a Mesternél is süketebbek voltak - az lejátszhatatlan, továbbá képtelen dolog, hogy egy amúgy sem rövid darab végén még egy majdnem húszperces iszonyfúga álljon.
(Rendes ember amúgy sem ír vonósnégyesre fúgát.) Vajon mit szólt volna Goethe barátunk, ha ismeri ezt a művet? Ugyanazt mondta volna, mint amikor a kis Mendelssohn eljátszotta neki zongorán az 5. szimfóniát? Vagyis hogy "rémes, az ember attól fél, hogy a fejére dűl a ház"!? Vagy annyit jegyzett volna meg szárazon, hogy ez a nyolcadik Gozzi-féle helyzet, vagyis a lázadás? Netán a 14-es, azaz harc istennel (istent lásd képünkön)? Nem tudni, de annyi bizonyos, hogy a Magyar Telekom Zenekar új zenei főnöke, Keller András vezényletével eljátssza e Nagy Fúga zenekari változatát (Zeneakadémia, október 19.), ami önmagában is lázadásszámba megy, hiszen minek feltupírozni egy eredetileg vonósnégyesre írt dolgot? Ráadásul nem állnak meg félúton, mert a második részben Schubert kolosszális C-dúr szimfóniáját is előadják - legutóbbi teljesítményükre emlékezve, amikor Ránki Dezsőt kísérelték meg kísérni Beethoven c-moll zongoraversenyében, ez egyenesen istenkísértésnek tűnik. Na de majd meghalljuk.

De zenekar nélkül is meghallgathatjuk Ránki Dezsőt, ugyanis szólókoncertje lesz 16-án a Zeneakadémián. Aki mégis lemarad, az pótolhatja Ránki-igényét (Zeneakadémia, október 22.), amikor felesége, Klukon Edit társaságában Liszt Faust-szimfónia című művének kétzongorás verzióját adja elő. Helyben vagyunk, megint egy eszelős átirat. És persze megint Goethe, aki azt mondta egyszer Eckermann-nak, hogy egyedül és csakis Mozart tudta volna megzenésíteni a Faustot. És mint mindenben, alighanem ebben is igaza volt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.