csontzene - Istenkísértések

  • .
  • 2007. október 18.

Trafik

Nemcsak manapság rondítják tele barmok a művészeti élet kikupálódott deszkáit, kamráit, hanem már Beethoven idejében is ugyanez volt a helyzet, amikor is stupid zenei herélők arra kényszerítették, hogy op. 130-as B-dúr vonósnégyesének zárótételét vonja vissza és Nagy Fúga néven külön publikálja, mivelhogy - így érveltek, akik még a Mesternél is süketebbek voltak - az lejátszhatatlan, továbbá képtelen dolog, hogy egy amúgy sem rövid darab végén még egy majdnem húszperces iszonyfúga álljon.
(Rendes ember amúgy sem ír vonósnégyesre fúgát.) Vajon mit szólt volna Goethe barátunk, ha ismeri ezt a művet? Ugyanazt mondta volna, mint amikor a kis Mendelssohn eljátszotta neki zongorán az 5. szimfóniát? Vagyis hogy "rémes, az ember attól fél, hogy a fejére dűl a ház"!? Vagy annyit jegyzett volna meg szárazon, hogy ez a nyolcadik Gozzi-féle helyzet, vagyis a lázadás? Netán a 14-es, azaz harc istennel (istent lásd képünkön)? Nem tudni, de annyi bizonyos, hogy a Magyar Telekom Zenekar új zenei főnöke, Keller András vezényletével eljátssza e Nagy Fúga zenekari változatát (Zeneakadémia, október 19.), ami önmagában is lázadásszámba megy, hiszen minek feltupírozni egy eredetileg vonósnégyesre írt dolgot? Ráadásul nem állnak meg félúton, mert a második részben Schubert kolosszális C-dúr szimfóniáját is előadják - legutóbbi teljesítményükre emlékezve, amikor Ránki Dezsőt kísérelték meg kísérni Beethoven c-moll zongoraversenyében, ez egyenesen istenkísértésnek tűnik. Na de majd meghalljuk.

De zenekar nélkül is meghallgathatjuk Ránki Dezsőt, ugyanis szólókoncertje lesz 16-án a Zeneakadémián. Aki mégis lemarad, az pótolhatja Ránki-igényét (Zeneakadémia, október 22.), amikor felesége, Klukon Edit társaságában Liszt Faust-szimfónia című művének kétzongorás verzióját adja elő. Helyben vagyunk, megint egy eszelős átirat. És persze megint Goethe, aki azt mondta egyszer Eckermann-nak, hogy egyedül és csakis Mozart tudta volna megzenésíteni a Faustot. És mint mindenben, alighanem ebben is igaza volt.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.