Wang mester csupán magát reklámozza, legújabb étterme (a "konyha") tavaly nyílt, úgy tudjuk, főzőtanfolyamokat indít, sőt még rajongótábora is van. Ha abból indulunk ki, hogy a rendszerváltás után naponta nyíló puccos kínai éttermeket - melyek többnyire titkos ruharaktárként is működtek - maga alá gyűrte a gyorsbüfélavina, úgy véljük, a tizenvalahány éve Budapesten működő Wang Qiang vetélytárs nélkül maradt. Ezt igazolja, hogy Telepy utcai konyhájában majdnem telt ház fogad, és mivel az étterem annyira kívül esik mindentől, feltételezzük, hogy a vendégek csakis miatta látogattak erre a környékre.
Meglepetés, hogy a berendezés kifejezetten puritán, semmi sárkány, semmi lampion, egy újonnan épült irodaház önkiszolgáló éttermére emlékeztet. Az étlap kivitelezése azonban a Vörös Csillag Traktorgyár menzájára: a gyűrött fénymásolatokat tűzőgéppel rögzített nejlonfólia védi. A választék persze korántsem az A, B, C menüre korlátozódik. Legalább kétszázféle étel, csak kapkodjunk a fejünket. Utcai ruhában dolgozó kedves kínai felszolgáló siet a segítségünkre, de mivel csak számokat mond, inkább arra gondolunk, hogy megjátsszuk a lottón az ajánlott ételsort.
Az étvágygerjesztő zellert (1090 Ft) annak ellenére megkapjuk, hogy nem tanúsítottunk különösebb érdeklődést iránta. Ám felesleges a reklamáció, hiba lett volna kihagyni, ráadásul szükségünk is volt rá, hogy visszatérjen az étvágyunk. A termet ugyanis egy hatalmas, a National Geographic Channel adását sugárzó televíziókészülék uralja, s az imént mutattak néhány nem igazán ide illő felvételt, lemészárolt és megnyúzott jávorszarvasokról. A hasonló sorsú bivalyokról szóló filmnél próbálunk nem odanézni. Sikerrel járunk, a vegyes hegyigombás csirkeleves (négy személyre: 2990 Ft) a kínai levesekkel kapcsolatos előítéleteinket zúzza szét, pedig a titokzatosnak tűnő gomba nagyon ismerős a konzervdobozból. A száznapos tojás (1090 Ft) viszont nem, pedig a neve alapján ez lenne a minimum. Ám szomorúan kell megállapítanunk, ha a fekete/barnává "érlelt" tojások nem tocsognának a szójaolajban, tényleg csak színben térnének el az európai "főtt" rokontól. Nem így a házi édesburgonya (1690 Ft), ami a nap legizgalmasabb fogásának bizonyul: a különlegesen fűszerezett párolt, reszelt nyers(!) krumpli a megszokottal ellentétben kimondottan könnyed, már-már légies, soha nem találkoztunk ehhez hasonlóval a keményítők tápláló, ámde kockázatos világában. Ehhez képest csalódás, hogy a Gan Guo módra elkészített bárányborda (3290 Ft) titka csupán a csípős paprika és az édes (!) hús kombinációja. Ráadásul fél adag elfogyasztása után megérkezik egy rettegett kísérő: az émelygés. Így hát nehéz lenne megmondani, hogy a desszertként felszolgált szezámmaggal töltött tésztagombócot (460 Ft) emiatt felejtettük el, vagy mert valóban nem volt íze.
