chili & vanilia - Banális történet: petrezselyemgyökér

  • .
  • 2009. március 12.

Trafik

A hungarikumokat akkor értékeli igazán az ember, amikor hosszabb ideig külföldön él. Számos ételünk, alapanyagunk az itthoni hétköznapokban annyira természetes, hogy hiányuk csak akkor tűnik fel igazán, amikor nem elérhetők.
Az egyik ilyen a petrezselyemgyökér, vagyis fehérrépa. Bár néhány országban ismerik és használják (németek, franciák), sehol nem annyira mindennapi, mint nálunk. Több országban nagy gyökérkultúra uralkodik, és a piaci standokon a szivárvány minden színében tündökölnek a különböző izgalmas gumófélék. A petrezselyemgyökerünk azok közül leginkább a pasztinákra hasonlít, ami elég közel áll hozzá, mégsem ugyanaz: méretesebb, kerekebb, íze pedig kevésbé komplex, az édesség mellől hiányzik belőle az a jellegzetes földes mélység, amitől például a húsleves tökéletessé válik.

Mindazonáltal ritkaság, ha a gyökér a főszereplő egy ételben; ez a leves viszont csak róla szól, s nekem az egyik kedvencem. A friss zöld petrezselyem nemcsak színező funkcióval bír (bár az sem másodlagos): friss, füves íze jól ellensúlyozza a gyökér édességét. Ugyanezt hozza a tetejére szórt pirított húsos szalonna is.

Petrezselymes petrezselyemgyökér-leves

Hozzávalók (4 adag)

6 közepes méretű, zsenge petrezselyem-gyökér meghámozva, felkockázva

2 salotta (vagy egy kisebb hagyma), finomra aprítva

1 l leszűrt húsleves

4 ek. vaj

só, bors

4 csokor petrezselyem

csipetnyi frissen őrölt szerecsendió

1 kk. reszelt citromhéj

ízlés szerint kevés tejszín

olívaolaj

a tetejére: húsos szalonna

Lábasban felolvasztjuk a vaj felét, majd üvegesre pároljuk rajta a finomra aprított hagymát (ne kapjon színt). A meghámozott, nagyjából egyforma kockákra felszeletelt gyökeret rádobjuk a megpuhult hagymára, átforgatjuk. Felöntjük a leszűrt húslevessel, sózzuk, borsozzuk, kevés frissen őrölt szerecsendiót adunk hozzá. Fedő alatt addig főzzük, amíg megpuhul - kb. 15 percig. Közben blansírozzuk a petrezselyemzöldet: lecsipkedjük a leveleit, majd fél percre forrásban lévő vízbe tesszük. Szűrőkanállal kiszedjük, és azonnal jeges vízbe helyezzük. A levest és a petrezselyemzöldet robotgépben simára pürésítjük. Egyenletes zöld színt csak erős teljesítményű géppel tudunk elérni, egy gyengébb botmixer a petrezselyemzöldet inkább egészen finomra aprítja, de a leves "pöttyös" marad. Ha nagyon sima állagot szeretnénk, a levest egyszer átpasszírozzuk, majd ízlés szerint kevés tejszínt (elhagyható) és hideg vajat keverünk bele. Ropogósra kisütött húsos szalonnakockákkal megszórva, olívaolajjal meglocsolva tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.