kulthírek

  • .
  • 2007. november 29.

Trafik

kulthírek
GYÁSZ Alig egy hónappal a hattyúdalának szánt 80 perc alatt a világ körül lausanne-i premierje előtt, 81 éves korában elhunyt Maurice Béjart: a múlt század egyik legkiemelkedőbb koreográfusa Londonban tanult, táncosként 1945-ben lépett a Marseille-i Opera színpadára, első társulatát 1954-ben alapította. Az 50-es években a Theatre de Paris, majd az 1960-ban Brüsszelben alapított Ballet du XXe Siécle előadásai révén erősen hatott a modern balett fejlődésére. Legismertebb produkciói közé tartozik Stravinsky Tavaszi áldozata és Ravel Bolerója. Nemzetközi társulatának egy időben tagja volt Markó Iván is.

CENZÚRÁZVA: MÁRQUEZ Röviddel azután, hogy Iránban megjelent Gabriel García Márquez Bánatos kurváim emlékezete című regénye, a Fars hírügynökség jelentette, hogy ez csak "bürokratikus tévedés" folytán történhetett meg, mert a perzsa fordításban Bánatos kedveseim emlékezete címmel szalonképesíteni remélt mű valójában be van tiltva. Az első kiadás 5000 példánya elkelt, újranyomásra azonban nincs mód.

HAVEL ÚJ MÛVE Shakespeare Lear királya és Csehov Cseresznyéskertje éppúgy inspirálta, mint saját politikusi tapasztalatai, nyilatkozta Odcházení (Távozás) című drámájának megjelenése alkalmából Václav Havel. A darab középpontjában álló férfinak távoznia kell vezető pozíciójából, s látni kénytelen, hogyan omlik össze szépen felépített világa. Az első kritikák szerint nem lehet nem észrevenni a főhős, Vilem Rieger és utóda, Vlastik Klein figurájában Havel és egykori miniszterelnöke, majd utóda, Václav Klaus alakját. Tizennyolc éve ez az első új Havel-darab, írni a 80-as évek elején kezdte, s elnöki visszavonulása után, az Egyesült Államokban fejezte be; jövőre mutatja be a Na Vinohradech színház, a női főszerepet felesége, Dagmar alakítja majd, az egyik férfi főszerepet pedig Jan Triska.

DZSESSZTÁMOGATÁS Három éven át évi 25 millió forinttal kívánja támogatni a Magyar Jazzművészek Társaságát a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből Hiller István, aki erről szándéknyilatkozatot adott ki. A támogatást évente egy kiemelt rendezvény mellett több koncert és fesztivál megvalósítására, illetve nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére fordítanák.

ANNE FRANK FÁJA "Gesztenyefánk tetőtől talpig virágban, sűrűn elborítják levelei, sokkal szebb, mint tavaly volt" - írta naplójába 1944. május 13-án Anne Frank. Három hónap múlva, augusztus 4-én kétévi rejtőzködés után az amszterdami ház hátsó traktusában élő zsidó családokat letartóztatták, és koncentrációs táborba szállították. Anne 1945 február-márciusában hunyt el Bergen-Belsenben. Nem érhette meg az egyetlen el nem sötétített ablakból látható s számára oly fontos fa újabb virágzását. 15 éves volt.

A 150 éves gesztenyefa alighanem most éli utolsó heteit. Leveleit molypille, törzsét és kérgét gomba pusztítja. Szakértők szerint anyagának tavaly még 36 százaléka élt, idén már csak 28 - azt mondják, ha ez a szám 33 százalék alá csökken, ki kell vágni, mert bármikor kidőlhet. Egy ilyen hatalmas fa esetében ez magát az Anne Frank-házat is veszélyeztetheti. Pillanatnyilag jogi huzavona folyik a kivágás mellett álló városi tanács, illetve a fa megmentéséért küzdő szervezet között. Az Anne Frank-ház honlapján olvasható közlemény szerint a kislány emlékét gondozó alapítvány számára a ház biztonsága az elsődleges. A fát így valószínűleg hamarosan kivágják, s a belőle származó oltóágból nevelt, jelenleg 2-méteres csemetét ültetik a helyére. Ez, ha minden jól megy, 8-9 év alatt elérheti a 10 méteres magasságot, s akkor ugyanolyan fa áll majd a kertben, mint amiről Anne többször is írt naplójában. Szó van arról is, hogy a faiskolában gondozott, belőle származó csíranövényeket fölajánlják a világ különböző részein Anne Frankról elnevezett iskoláknak. (Minderről részletesen: www.annefrank.nl.) Ide tartozik, hogy a budapesti Holokauszt Emlékközpontban látható, Anne Frank - történelem a mának című kiállítás nyitva tartását január 13-ig meghosszabbították.

RASZTÁK A MÚZEUMBAN Filozófia, életmód és a diaszpóra jóvoltából terjedő vallás - e hármasság jegyében mutatja be a rasztafarianizmust nemrég megnyílt, Discovering Rastafari! című kiállításán a Smithsonian Intézethez tartozó washingtoni National Museum of Natural History. A rasztafariánus hit gyökerei az 1930-as évekre nyúlnak vissza. Az amerikai fekete polgárjogi mozgalom kibontakozásában is szerepet játszó jamaicai Marcus Garvey (1887-1940) ekkor kezdte hirdetni, hogy az elhurcolt rabszolgák leszármazottai követeljék vissza Afrikát a gyarmatosítóktól. Istenként tekintettek Afrika egyetlen független államának császárára, Haile Selassiéra (1891-1975), akinek országát, Etiópiát a bibliai ígéret földjének tartották (az ő eredeti nevéből - Tafari Makonen - ered a Rastafari kifejezés második fele). Mindez a rasztakülsőségeket is népszerűsítő Bob Marley (1945-1981) nemzetközi sikerei nyomán vált igazán ismertté. A kiállítás kitér a zenei vonatkozásokra, s korabeli fotók, újságcikkek és rituális tárgyak mellett olyan ritka dokumentumokat is felvonultat, mint a Garvey-féle Black Star Line eredeti részvényei - az Afrikába visszatérés vágyának megvalósítását is tervező hajózási társaság viszonylag hamar csődbe jutott, a gondolat azonban túlélte. A rasztáktól elválaszthatatlan marihuána-használatot az AFP jelentése szerint "diszkréten" kezeli a jövő novemberig látható kiállítás.

Figyelmébe ajánljuk