mi a kotta? - A lengyel Becket

  • .
  • 2011. június 23.

Trafik

A kormányzó hatalom majd' mindenkor nehezen viseli a nyílt ellenkezést, s bár ennek a figyelemre méltó ellenszenvnek riasztó és tettleges példáiért aligha szükségeltetne bebarangolnunk a régmúltat, ezúttal mégis egészen a középkorig lépdeltet vissza minket az e kérdésben is okulásunkra szolgáló aktuális koncertprogram. Merthogy az elkövetkező napok vélhetőleg legizgalmasabb komolyzenei eseménye az a lemezbemutató hangverseny lesz, amelyen a Honvéd Férfikar és az "budai Danubia Zenekar előadásában, Strausz Kálmán vezénylete alatt felcsendül Liszt Ferenc utolsó, befejezetlen oratóriuma, a Szent Szaniszló (Villányi úti Szent Imre-templom, június 26., fél nyolc).
Liszt életének utolsó tizenkét évében mindegyre vissza-visszatért Lengyelország védőszentjének megénekléséhez. Ebben a fáradozásában pedig komoly segítségére volt az ekkor már magát mindörökre Rómában elfüggönyöző Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnő (képünkön már e korszakában látható), aki azért mindvégig Liszt bizalmas barátnője maradt, s aki, lám, nemcsak a férfi írásos munkáit gondozta (és toldozgatta kéretlen antiszemita kitételekkel), de az említett oratórium librettóján is munkálkodott. S hogy visszatérjünk a fentebb körvonalazott hatalmi önkény és brutális visszatorlás témájához: hát az oratórium címalakját, a krakkói Szaniszló püspököt az oltárnál ölette le 1079-ben II. Boleszláv király, miután a püspök kiközösítette a zsarnoki természetű uralkodót az anyaszentegyházból. A király, akit aligha ezért a tettéért illettek a Bátor jelzővel, ráadásul még meg is csonkíttatta Szaniszló holttetemét: kezét-lábát levágatta ugyanis, ahogyan az a felségárulóknak kijárt akkoriban. Szent Szaniszló vértanúsága amúgy erős rokonságot mutat Becket Tamás és II. Henrik angol király egy kurta évszázaddal későbbi összecsapásával, ahol egykor ugyancsak rendezett viszonyban álló ellenfelek mérték össze az erejüket az egyház és az uralkodó jogainak tárgyában, s ahol úgyszintén egy templomi gyilkosság szakasztotta meg - merőben átmeneti jelleggel - a világi főhatalom kérdéséről folytatott elvi vitát.

A héten egyebekben a Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart-slágerszámokból összeállított nyáresti hangversenye követel említést a fővárosi felhozatalból (Kiscelli Múzeum, június 27., nyolc óra), valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar kastélykoncertje a Nemzeti Múzeum mögül - Mendelssohn Oktettjétől Dvorák "Amerikai" vonósnégyeséig ívelő programmal (Festetics-palota, június 26., hat óra).

S ha már az előző bekezdésben kétszer is múzeumot említettünk, hát péntek éjjel újra a Múzeumok éjszakáját járjuk. Június 24-én tehát ki ne hagyjuk valamiképpen a Liszt-érdekű tárlatokat az éjszakai kultúrkörből: a Liszt Emlékmúzeumban Liszt és Budapest kapcsolatáról, a Néprajzi Múzeumban Liszt és a "czigány zene" viszonyrendszeréről, míg az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárában a Rákóczi-indulóról vehetünk észbe új információkat. S ha netán mégsem a Múzeumok éjszakáján, valamelyik nyári napon okvetlenül!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.