Liszt életének utolsó tizenkét évében mindegyre vissza-visszatért Lengyelország védőszentjének megénekléséhez. Ebben a fáradozásában pedig komoly segítségére volt az ekkor már magát mindörökre Rómában elfüggönyöző Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnő (képünkön már e korszakában látható), aki azért mindvégig Liszt bizalmas barátnője maradt, s aki, lám, nemcsak a férfi írásos munkáit gondozta (és toldozgatta kéretlen antiszemita kitételekkel), de az említett oratórium librettóján is munkálkodott. S hogy visszatérjünk a fentebb körvonalazott hatalmi önkény és brutális visszatorlás témájához: hát az oratórium címalakját, a krakkói Szaniszló püspököt az oltárnál ölette le 1079-ben II. Boleszláv király, miután a püspök kiközösítette a zsarnoki természetű uralkodót az anyaszentegyházból. A király, akit aligha ezért a tettéért illettek a Bátor jelzővel, ráadásul még meg is csonkíttatta Szaniszló holttetemét: kezét-lábát levágatta ugyanis, ahogyan az a felségárulóknak kijárt akkoriban. Szent Szaniszló vértanúsága amúgy erős rokonságot mutat Becket Tamás és II. Henrik angol király egy kurta évszázaddal későbbi összecsapásával, ahol egykor ugyancsak rendezett viszonyban álló ellenfelek mérték össze az erejüket az egyház és az uralkodó jogainak tárgyában, s ahol úgyszintén egy templomi gyilkosság szakasztotta meg - merőben átmeneti jelleggel - a világi főhatalom kérdéséről folytatott elvi vitát.
A héten egyebekben a Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart-slágerszámokból összeállított nyáresti hangversenye követel említést a fővárosi felhozatalból (Kiscelli Múzeum, június 27., nyolc óra), valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar kastélykoncertje a Nemzeti Múzeum mögül - Mendelssohn Oktettjétől Dvorák "Amerikai" vonósnégyeséig ívelő programmal (Festetics-palota, június 26., hat óra).
S ha már az előző bekezdésben kétszer is múzeumot említettünk, hát péntek éjjel újra a Múzeumok éjszakáját járjuk. Június 24-én tehát ki ne hagyjuk valamiképpen a Liszt-érdekű tárlatokat az éjszakai kultúrkörből: a Liszt Emlékmúzeumban Liszt és Budapest kapcsolatáról, a Néprajzi Múzeumban Liszt és a "czigány zene" viszonyrendszeréről, míg az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárában a Rákóczi-indulóról vehetünk észbe új információkat. S ha netán mégsem a Múzeumok éjszakáján, valamelyik nyári napon okvetlenül!
