mi a kotta? - Az orosz grófnő

  • .
  • 2009. november 12.

Trafik

Tartós kedvencünk, a részben magyar származású szlovák szoprán, Edita Gruberová hétfőn a Művészetek Palotájában énekel, méghozzá a repertoárjába 2003-ban bekebelezett álom- és egyszersmind rémálomszerep, Norma megformálójaként (november 16., hét óra). Bellini operája, melynek hősnője az idén ötvenéves Asterixet nem számítva bizonyosan a legismertebb gall fikciós alak, ezúttal koncertszerű előadásban (Norma-rendezés nélkül) kerül a pesti közönség elé, s a pozsonyi produkció irányítója a részint ugyancsak magyar kötődésű Oliver von Dohnányi lesz.
Az opera, s benne a címszereplő eszményszép nagyáriája, a Casta diva majd' 180 éve roppant népszerűségnek örvend, noha az 1831 karácsonyán megtartott milánói ősbemutató éppenséggel nem sok jót ígért Bellini dalművének. A kedvezőtlen fogadtatás mögött a kor egyik nagyasszonya, Julia Szamojlova grófnő vagy másképp Giulia Samoyloff állt, aki az akkortájt szintén divatos másik operaszerző, a rivális Giovanni Pacini szeretője volt, s aki Bellini-ellenes klakk szervezésével óvta kedvese pozícióját. A Bellini által csak "őrült asszonyként" emlegetett orosz arisztokrata amúgy Napóleon húgától, Paolina Borghesétől örökölte meg Pacinit, ám a grófnő csak annál lelkesebben és erélyesebben pátyolgatta sokfelé forgott kedvesét (festményünkön Szamojlova épp fogadott gyermekével, Amalizia Pacinivel távozik egy álarcosbálról).

Gruberová mellett az elkövetkező napokban a Wiener Sängerknaben - Mátyás István orgonajátéka által kísért - együttese képviseli a minden osztályon felüli vokális művészetet (Nemzeti Hangversenyterem, november 13., fél nyolc), míg a világhírű tenor, José Cura - immár szokásszerűen - mint karmester vendégeskedik Pesten, hogy az óbudaiak és a Monteverdi Kórus élén elvezényelje Bach h-moll miséjét (Zeneakadémia, november 15. és 17., fél nyolc).

A héten egyebekben az emlékévének utóját morzsolgató Haydn uralja a koncertprogramot. Az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar a Paukenmessét adja a Nemzeti Múzeumban (november 13., fél nyolc), s az emelkedett művet dirigáló Vashegyi Györgyöt másnap már a 15 éves Erdődy Kamarazenekar élén leljük, ahol is két Mozart-tanítvány, Süssmayr és Eberl műveitől közrefogva Haydn - Tempora mutantur szerzői melléknevű - 64. szimfóniája hangzik majd fel (MTA díszterme, november 14., fél nyolc). Ez utóbbi koncerten a magyaros rondójú D-dúr zongoraverseny is műsoron szerepel majd Szokolay Balázs előadásában, s ugyanennek magánszólamát fogja elővezetni Ránki Dezső is a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényelte, Haydnt Bartók Concertójával párosító csütörtöki estjén (Nemzeti Hangversenyterem, november 12., fél nyolc).

A soros ciklust ilyesformán Ránki Dezső nyitja, s ő is zárja le, hiszen szerdán Bartók I. zongoraversenyét adja majd a Magyar Telekom Zenekar Beethoven-túlsúlyú koncertjén (Nemzeti Hangversenyterem, november 18., fél nyolc). S e nagy pianista mellett említsük a hét másik zongoraszelídítő világnagyságát, Piotr Anderszewskit, aki pénteken lép fel a Zeneakadémia dobogójára, hogy A Zongora-sorozat fényét emelje (november 13., fél nyolc). Részben ő is magyar származású - hogy a keretes szerkezetünk is meglegyen.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.