mi a kotta? - Az orosz grófnő

Tartós kedvencünk, a részben magyar származású szlovák szoprán, Edita Gruberová hétfőn a Művészetek Palotájában énekel, méghozzá a repertoárjába 2003-ban bekebelezett álom- és egyszersmind rémálomszerep, Norma megformálójaként (november 16., hét óra). Bellini operája, melynek hősnője az idén ötvenéves Asterixet nem számítva bizonyosan a legismertebb gall fikciós alak, ezúttal koncertszerű előadásban (Norma-rendezés nélkül) kerül a pesti közönség elé, s a pozsonyi produkció irányítója a részint ugyancsak magyar kötődésű Oliver von Dohnányi lesz.

Az opera, s benne a címszereplő eszményszép nagyáriája, a Casta diva majd' 180 éve roppant népszerűségnek örvend, noha az 1831 karácsonyán megtartott milánói ősbemutató éppenséggel nem sok jót ígért Bellini dalművének. A kedvezőtlen fogadtatás mögött a kor egyik nagyasszonya, Julia Szamojlova grófnő vagy másképp Giulia Samoyloff állt, aki az akkortájt szintén divatos másik operaszerző, a rivális Giovanni Pacini szeretője volt, s aki Bellini-ellenes klakk szervezésével óvta kedvese pozícióját. A Bellini által csak "őrült asszonyként" emlegetett orosz arisztokrata amúgy Napóleon húgától, Paolina Borghesétől örökölte meg Pacinit, ám a grófnő csak annál lelkesebben és erélyesebben pátyolgatta sokfelé forgott kedvesét (festményünkön Szamojlova épp fogadott gyermekével, Amalizia Pacinivel távozik egy álarcosbálról).

Gruberová mellett az elkövetkező napokban a Wiener Sängerknaben - Mátyás István orgonajátéka által kísért - együttese képviseli a minden osztályon felüli vokális művészetet (Nemzeti Hangversenyterem, november 13., fél nyolc), míg a világhírű tenor, José Cura - immár szokásszerűen - mint karmester vendégeskedik Pesten, hogy az óbudaiak és a Monteverdi Kórus élén elvezényelje Bach h-moll miséjét (Zeneakadémia, november 15. és 17., fél nyolc).

A héten egyebekben az emlékévének utóját morzsolgató Haydn uralja a koncertprogramot. Az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar a Paukenmessét adja a Nemzeti Múzeumban (november 13., fél nyolc), s az emelkedett művet dirigáló Vashegyi Györgyöt másnap már a 15 éves Erdődy Kamarazenekar élén leljük, ahol is két Mozart-tanítvány, Süssmayr és Eberl műveitől közrefogva Haydn - Tempora mutantur szerzői melléknevű - 64. szimfóniája hangzik majd fel (MTA díszterme, november 14., fél nyolc). Ez utóbbi koncerten a magyaros rondójú D-dúr zongoraverseny is műsoron szerepel majd Szokolay Balázs előadásában, s ugyanennek magánszólamát fogja elővezetni Ránki Dezső is a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényelte, Haydnt Bartók Concertójával párosító csütörtöki estjén (Nemzeti Hangversenyterem, november 12., fél nyolc).

A soros ciklust ilyesformán Ránki Dezső nyitja, s ő is zárja le, hiszen szerdán Bartók I. zongoraversenyét adja majd a Magyar Telekom Zenekar Beethoven-túlsúlyú koncertjén (Nemzeti Hangversenyterem, november 18., fél nyolc). S e nagy pianista mellett említsük a hét másik zongoraszelídítő világnagyságát, Piotr Anderszewskit, aki pénteken lép fel a Zeneakadémia dobogójára, hogy A Zongora-sorozat fényét emelje (november 13., fél nyolc). Részben ő is magyar származású - hogy a keretes szerkezetünk is meglegyen.