mi a kotta? - Megfejtések és talányok

  • .
  • 2008. december 11.

Trafik

Elöljáróban többek érdeklődésére: az "Eroica-akció" említése Szász Péter 1973-as, Egy kis hely a nap alatt című filmjét idézte, míg Prohászka Lajos A vándor és a bujdosó (1936) szerzőjeként, az áthatolhatatlan - ám a némettel valamiképp mégis rokon - magyar magány nívós nemzetkarakterológiai összegzőjeként került múlt heti ajánlónkba. S ha már akaratlanul is ily közel sodródtunk a hírlapi talány - egykor felette népszerű - műfajához, hát akár az előttünk álló hét zenei eseményeit is egykönnyen rejtvénnyé alakíthatnánk, hiszen valósággal tobzódni fogunk az itthon jószerével ismeretlen koncertszámokban.
Így különösképpen enigmatikusnak ígérkezik a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Philipp György vezényletével és énekesi közreműködésével megrendezendő hangversenye (Magyar Rádió 22-es stúdió, dec. 15., hat óra), melynek reneszánsz tematikájú programján az "angol Mozart" Shakespeare-óda című nyitánya mellett felhangzik majd Francis Chagrin Reneszánsz szvitje, Gerald Finzi dalfüzére, de az "angol Kodály" szerzeményeként még a Kapitány és katona című Russel Crowe-film egyik dallama is. Az opusok vonzó talányosságát alig csökkentve, inkább csak a szószaporítás kedvéért: az ifjabb Thomas Linley-t (1756-1778, képünkön Gainsborough ecsetjén) érte a megtiszteltetés, hogy Mozarthoz mérték; Francis Chagrin franciás hangzású neve dacára román származással és brit állampolgársággal dicsekedhetett; Finzi pedig éveken át tanítványa volt a népdalgyűjtés terén is aktív Ralph Vaughan Williamsnek, akinek Thomas Tallis témájára írt fantáziája számos angolszász mozifilmből ismerős lehet.

Az emlegetett hangversenyen Alfred Schnittke Öt töredéke is megszólal majd, s két nappal később már egy másik, a Szovjet-uniót megszenvedő és átvészelő zeneszerző, a 73 éves Giya Kancheli Styx című darabjával ismerkedhetünk a Magyar Telekom szimfonikusainak Keller András által vezényelt és Gidon Kremert vendégelő koncertjén (Zeneakadémia, dec. 17., fél nyolc). Kancheli, akit - hogy a Kaukázus környékén maradjunk - akár a grúz Hacsaturjánnak is nevezhetnénk, jelenleg Antwerpenben él, és rezidens zeneszerzője a MűPában frissen megcsodált Flamand Királyi Filharmonikus Zenekarnak. S a felfedezésre fokozottan érdemes szocializmuskori zeneszerzők között említsük még Lajtha Lászlót: 8. és 9. vonósnégyesét pénteken a feltörekvő Auer Vonósnégyes játssza majd lemezbemutató koraestjén (Bartók Emlékház, dec. 12., hat óra).

S persze jöjjenek a jóval ismertebb, közkedvelt, bár szintúgy megfejtendő koncertprogramok! A karmester Paul McCreesh és a zongorista Alekszej Ljubimov társaságában fellépő Fesztiválzenekar két estén át adja egyebek mellett Mozart kamaszkori D-dúr szimfóniáját 8K. 133) és Haydn Rondo all'Ungarese zárótételű D-dúr zongoraversenyét (Zeneakadémia, dec. 13. és 14., háromnegyed nyolc). A Liszt Ferenc Kamarazenekar művészei Bach-szviteket (Zeneakadémia, dec. 15., fél nyolc), a Nemzeti Filharmonikusok - nemzetközi operistagárdát kísérve - Puccini A Nyugat lánya című westernoperáját (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, dec. 15., hét óra), a MÁV szimfonikusai pedig Mahler budapesti ősbemutatójú I. szimfóniáját (Zeneakadémia, dec. 12., fél nyolc) játsszák, és sereg-nyi közreműködővel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, dec. 13., fél nyolc) felhangzik majd Mozart, illetve Webber Requiemje is.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.