mi a kotta? - Megfejtések és talányok

Elöljáróban többek érdeklődésére: az "Eroica-akció" említése Szász Péter 1973-as, Egy kis hely a nap alatt című filmjét idézte, míg Prohászka Lajos A vándor és a bujdosó (1936) szerzőjeként, az áthatolhatatlan - ám a némettel valamiképp mégis rokon - magyar magány nívós nemzetkarakterológiai összegzőjeként került múlt heti ajánlónkba. S ha már akaratlanul is ily közel sodródtunk a hírlapi talány - egykor felette népszerű - műfajához, hát akár az előttünk álló hét zenei eseményeit is egykönnyen rejtvénnyé alakíthatnánk, hiszen valósággal tobzódni fogunk az itthon jószerével ismeretlen koncertszámokban.

Így különösképpen enigmatikusnak ígérkezik a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok Philipp György vezényletével és énekesi közreműködésével megrendezendő hangversenye (Magyar Rádió 22-es stúdió, dec. 15., hat óra), melynek reneszánsz tematikájú programján az "angol Mozart" Shakespeare-óda című nyitánya mellett felhangzik majd Francis Chagrin Reneszánsz szvitje, Gerald Finzi dalfüzére, de az "angol Kodály" szerzeményeként még a Kapitány és katona című Russel Crowe-film egyik dallama is. Az opusok vonzó talányosságát alig csökkentve, inkább csak a szószaporítás kedvéért: az ifjabb Thomas Linley-t (1756-1778, képünkön Gainsborough ecsetjén) érte a megtiszteltetés, hogy Mozarthoz mérték; Francis Chagrin franciás hangzású neve dacára román származással és brit állampolgársággal dicsekedhetett; Finzi pedig éveken át tanítványa volt a népdalgyűjtés terén is aktív Ralph Vaughan Williamsnek, akinek Thomas Tallis témájára írt fantáziája számos angolszász mozifilmből ismerős lehet.

Az emlegetett hangversenyen Alfred Schnittke Öt töredéke is megszólal majd, s két nappal később már egy másik, a Szovjet-uniót megszenvedő és átvészelő zeneszerző, a 73 éves Giya Kancheli Styx című darabjával ismerkedhetünk a Magyar Telekom szimfonikusainak Keller András által vezényelt és Gidon Kremert vendégelő koncertjén (Zeneakadémia, dec. 17., fél nyolc). Kancheli, akit - hogy a Kaukázus környékén maradjunk - akár a grúz Hacsaturjánnak is nevezhetnénk, jelenleg Antwerpenben él, és rezidens zeneszerzője a MűPában frissen megcsodált Flamand Királyi Filharmonikus Zenekarnak. S a felfedezésre fokozottan érdemes szocializmuskori zeneszerzők között említsük még Lajtha Lászlót: 8. és 9. vonósnégyesét pénteken a feltörekvő Auer Vonósnégyes játssza majd lemezbemutató koraestjén (Bartók Emlékház, dec. 12., hat óra).

S persze jöjjenek a jóval ismertebb, közkedvelt, bár szintúgy megfejtendő koncertprogramok! A karmester Paul McCreesh és a zongorista Alekszej Ljubimov társaságában fellépő Fesztiválzenekar két estén át adja egyebek mellett Mozart kamaszkori D-dúr szimfóniáját 8K. 133) és Haydn Rondo all'Ungarese zárótételű D-dúr zongoraversenyét (Zeneakadémia, dec. 13. és 14., háromnegyed nyolc). A Liszt Ferenc Kamarazenekar művészei Bach-szviteket (Zeneakadémia, dec. 15., fél nyolc), a Nemzeti Filharmonikusok - nemzetközi operistagárdát kísérve - Puccini A Nyugat lánya című westernoperáját (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, dec. 15., hét óra), a MÁV szimfonikusai pedig Mahler budapesti ősbemutatójú I. szimfóniáját (Zeneakadémia, dec. 12., fél nyolc) játsszák, és sereg-nyi közreműködővel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, dec. 13., fél nyolc) felhangzik majd Mozart, illetve Webber Requiemje is.