tévésmaci - Kergék és birkák

  • .
  • 2011. május 12.

Trafik

Amikor Sztupa és Troché az egyszarvút keresték az erdőben és kezdett rájuk esteledni, Troché letelepedett egy nagy kőre, s megtörülte izzadt homlokát. Holnap majd biztos megtaláljuk - mondta, vagyis inkább sóhajtotta.
Sztupa is megállt, és ránézett, hittel és hitetlenül egyszerre. Akkor nyergelj, fordulj - úgy hangzott, mintha utasítást adott volna, pedig csak valami óhajtásfélét helyettesített a közhasznú fordulattal. Egy percig tájékozódniuk, gondolkodniuk kellett, hogy merre is vezet a hazaút, de aztán meglátták a villámhasított jégerfát, mögötte vitt a Kacsaúsztatóhoz vezető ösvény. Mielőtt nekivágtak volna, Troché felfedte valódi érzéseit: se egyszarvú, se szamóca, se Brokita, és őszintén szólva azt sem nagyon értettem, mit akartál azokkal a madártollakkal. Ne keseredj el, biztatta Sztupa, s valóban úgy tűnt, hogy a hite kerekedett felül. Úgy nézett Trochéra, hogy attól kicsiségnek tűnt minden baj. Mert hát kicsiség is volt, bár arra semmi bizonyíték nem áll - így utólag sem - a rendelkezésünkre, hogy élet-e az élet anélkül, hogy az ember találkozna az egyszarvúval. Vagy még inkább befogná - Sztupa és Troché pedig erre készültek, tudta is róluk mindenki, ezért értesítették őket, amikor feltűnt az erdőben. A kifelé vezető csapáson szinte ügetve haladtak, a lábuk elé sem nézve, csak bámulva a lebukó nap fák közt átbújó, vörös fényét. Már majdnem kiértek, amikor az északi oldalon, a vörös napfény szinte mértani közepén feltűnt egy alak. Messziről úgy nézett ki, mint egy csodálatos paripa. Ekkor mi eljöttünk tévézni.

Pénteken (13-án) este háromnegyed tízkor az m1-en eldönthetjük, hihetünk-e a gonosz erők sugalmainak, s feladhatjuk minden Szindbádba vetett hitünket végleg, vagy tévedés történt, és Huszárik Zoltán 1971-es filmje mégis kiállta az idők fénypróbáját. Én persze már fél kilenc óta az HBO Comedyn nézem az Addams family - A galád család című műremeket, s remélem, minél jobban meg is látszik rajtam ennek minden hatása. Tíz után a kettesen Semmi ágán, befigyelt lám egy Hal Hartley-csomag, az MBKSZ (Megbízható középszar) alosztályról. Háromnegyed egykor a Filmmúzeumon A város hercege Treat Williams azon korszakából, mikor még úgy tűnt, lehet valaki belőle - reklám nélkül is eltart reggelig, oly hosszú. Nyolckor volt a Cinemaxon Büszkeség és balítélet, de nekem akkor szóljanak, ha a Büszke séf és Bali télen című filmet adják.

Szombaton mintha abba sem hagyták volna, a Filmmúzeum újabb Sidney Lumet-operával hasít, 0.40-kor: Hálózat.

Vasárnap egy igazi partraszállós film éjfél előtt a tv2-n: Ryan közlegény megmentése. Vele egy időben a Filmmúzeumon: Szex minden mennyiségben. Hölgyeim és uraim, nehogy már partra szálljanak! Én 22.40 óta az MGM-en A csábítás trükkjét nézem, mert azt hittem, hogy ez a Szex minden mennyiségben első része, vagy mégiscsak Richard Lester a kedvencem.

Hétfőn sztenderdek kilenctől a Filmmúzeumon: A keselyű három napja, Aljas utcák, majd rögtön utánuk A határozat, tudják, amiben lemond a felcsúti tsz-elnök...

Kedden délben (12.20) a tv2-n Szenzáció!, Billy Wilder zseniális (és egyben 1974-es) filmje, Jack Lemmonnal és Walter Matthauval. A "Magyarország leghülyébb címfordításai mind Martin Ritt filmjeit veszik célba" című verseny ezüstérmese, a Call girl ötszázért 21.45-kor a Cinemaxon, de akkor már húsz perce megy a tv2-n A Bourne-rejtély, csakhogy egyik sem számít, mert aki a Jackie Brown főcímét bírta, úgyis kénytelen fennmaradni sokáig, mivel az MGM 2.15-től indítja A 110. utca című filmjét. Nos,azonnal zúzzák velem, hogy I was the third brother of five, Doing whatever I had to do to survive. I'm not saying what I did was alright, Trying to break out of the ghetto was a day to day fight. Ugye jó volt?

Szerdán este kilenckor a Duna Tv folytatja Nyikita Mihalkov ügyes-bajos dolgait, ezúttal az Öt este című 1979-es filmmel. Az m1 pedig elindít nyolc után egy négyrészes angol sorozatot, Mrs. Bradley titokzatos esetei címmel.

Csütörtökre elegem lett, maguk se vigyék túlzásba a tévézést!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.